Hiába a hatalmas olajtartalék, romokban Venezuela gazdasága, nyomorban él az ország fele
A venezuelai olaj megszerzésén kívül nem sok értelme lenne az Egyesült Államok számára átvenni a latin-amerikai ország irányítását, a gazdaság ugyanis gyakorlatilag romokban hever. Venezuela olyasmit ért el, amit eddig még egyetlen ország sem, amikor nem volt éppen háborúban: egy évtized alatt felemésztette a GDP mintegy 80 százalékát a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint.
A venezuelai gazdaság döntő része a hét végén amerikai fogságba esett Nicolás Maduro elnökség alatt, 2013 és 2025 között enyészett el – ilyen mértékű zsugorodásra még az Egyesült Államokban sem volt példa a nagy gazdasági válság és az utódállamokban a Szovjetunió összeomlása után: az előbbi 29, az utóbbiak 30–50 százalékkal estek vissza akkor.
Az Asia Times elemzése szerint ez a katasztrofális következmény nem csupán az olajárak esésének vagy külső szankcióknak volt a következménye, hozzájárultak rossz döntések is: pénznyomtatás a hiány fedezésére, az ellátási láncok kisajátítása és az állami olajvállalat (PDVSA) tőkevesztése.
Maduro hatalomra kerülésekor
az ország 96 százalékban az olajbevételektől függött, azok pedig csökkentek.
Hiába az országé a világ legnagyobb ismert készlete, mintegy 303 milliárd hordó, az összesnek a 17 százaléka, a korrupció, a hozzá nem értés, az alulfinanszírozás, a tüzek és a lopások miatt pocsék állapotban van a venezuelai olajipari infrastruktúra, így az ország a globális olajexport csupán 1 százalékát adja.
Zsugorodik Venezuela gazdasága
Az IMF a Reuters tudósítása szerint 82,8 milliárd dollárra becsüli a tavalyi nominális venezuelai GDP-t, az államadósság ahhoz viszonyított arányát pedig 180-200 százalékra. Ezzel azonban nincsenek a világ „élvonalában”:
- Libanoné 280 százalék,
- Japáné 230-237 százalék,
- Szudáné 220-250 százalék.
Az elemzők becslései szerint Venezuelának körülbelül 60 milliárd dollárnyi nem teljesített kötvénye van. Azonban a PDVSA kötelezettségeit, a kétoldalú hiteleket és a választott bíróságok által például az amerikai olajipari cégeknek megítélt kártérítést is beleértve a teljes külső adósság körülbelül 150-170 milliárd dollárra rúg. A venezuelai kötvények azonban egyes várakozások szerint akár profitálhatnak is a Maduro elleni amerikai akcióból.
Enyhén szólva
gyengélkedik a venezuelai bolívar, csak az elmúlt 12 hónapban több mint 469 százalékot veszített az értékéből.
A hiperinfláció mértéke 2019-ben elérte a történelmi rekordot jelentő 344 509,5 százalékot – és ez a hivatalos adat, közgazdászok szerint a valós szám valószínűleg ennél is magasabb volt.
A TradingEconomics legfrissebb adata tavaly áprilisi, a fogyasztó árak akkor az előző hónaphoz képest 172 százalékkal emelkedtek. Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint a lakosság 15 százaléka, mintegy négymillió ember szorul sürgős élelmiszersegélyre.
A helyzet különösen 2016-ban volt súlyos, miután zuhantak az olajárak: kiürültek a szupermarketek polcai és az állatkertekben éhen haltak az állatok. Becslések szerint a lakosság több mint 80 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, fele extrém nyomorban. Mára a lakosság negyede, 7,7 millió ember menekült el az országból.
Nem Maduro alatt kezdődtek a bajok
A gazdasági problémák nem Maduro idején kezdődtek, hanem a Fox Business szerint 1976-ban, amikor a venezuelai kormány államosította az országban működő olaj- és gázipari vállalatokat, köztük az amerikai Mobil Oilt és Exxont.
Ez még mindig zavarja Donald Trump elnököt.
Amerikai tehetséggel, elszántsággal és szakértelemmel mi építettük fel Venezuela olajiparát, és a szocialista rezsim ellopta tőlünk
– mondta szombati sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy visszaveszi, ami jár.
Azt ígérte, hogy a nagy amerikai olajvállalatok dollármilliárdokat fektetnek be Venezuelában, és helyreállítják a lerobbant és veszélyessé vált olaj-infrastruktúráját, bár éppen ez utóbbi tény miatt az érintett cégek egyelőre nem kapkodnak a lehetőség után.
A hatalmas tartaléka ellenére az ország olajbevétele mindössze négymilliárd dollár volt 2023-ban, ami elenyésző Szaúd-Arábia 181 milliárd dollárjához képest, és ez adta a teljes export felét. Az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió internetes összeállítása szerint ráadásul a szankciók ellenére akkor is az Egyesült Államok volt az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, oda irányult a kivitel fele, nagyrészt kőolaj, ami az amerikai finomítók kedvence.
Az Egyesült Államokat Kína (9,7 százalék), Spanyolország (8,8 százalék) és Brazília (6,1 százalék) követte.
Az országban tavaly 1,1 millió hordó olajat hoztak a felszínre, harmadannyit, mint az 1970-es években.
