Páratlan, amit a forint művel: sallert adott a vámháborúnak, ellenszélből lett csúcsdöntő – mégis mi áll a magyar deviza erősödésének hátterében?
Nagyítóval kell keresni azokat a devizákat, amelyekkel szemben a forint nem tudott erősödni az elmúlt egy év során. A magyar fizetőeszköz kedden kétéves csúcsra ért fel az euróval szemben, míg a dollárral szemben az orosz–ukrán háború kezdete óta nem volt ilyen erős.
Tavaly ilyenkor kevesen fogadtak volna a forint erősödésére
Pedig kevesen gondolták egy évvel ezelőtt, hogy a forint lesz az utóbbi időszak egyik sztárdevizája, tavaly az év elején egy euróért még volt, hogy több mint 410 forintot is kellett adni, de akkoriban még egy dollár is csaknem 400 forintba került. A forint ereje mögött meghúzódnak nemzetközi trendek is, ám önmagában ilyen mértékű erősödéshez ez kevés lenne.
A dollárral szemben ugyanis az európai pénzek közül csak az orosz rubel és a svéd korona tudott kicsivel nagyobb mértékben erősödni a magyar fizetőeszköznél.
Bár Donald Trump beiktatása és az ukrajnai béke elérhető közelségbe kerülése vagy épp a feltörekvő piacok devizáit általában segítő dollárgyengülés is szerepet játszott a magyar pénz szárnyalásában, ezek a tényezők magukban nem lettek volna elegendők a hazai deviza szárnyalásához. Ehhez szükség volt a szigorú monetáris politikára és a Magyar Nemzeti Bank élére március elején megérkező Varga Mihály határozottságára, valamint a tartósan pozitív külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegre egyaránt.
A külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg többletét segítette az is, hogy az elmúlt évben szinte folyamatosan estek az energiaárak világszerte, ráadásul megdőlt az a 2025 elejét jellemző konszenzus is, hogy a Trump által belengetett vámok hatását az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei devizájuk leértékelésével igyekeznek majd tompítani, így a dollár erősödni fog.
A vámháború csak egy pillanatra törte meg a forint lendületét
A vámok bevezetésének közeledtével, majd az április 2-i felszabadítás napja eljöttével ennek pont az ellenkezője történt meg, és a dollár gyengülni kezdett, ami hagyományosan kedvező a magyarhoz hasonló feltörekvő piaci devizáknak, bár az április eleji vámbejelentések azért megrengették kicsit a forintot is.
Április közepe óta a forint menetelése szinte töretlen az euróval szemben, az árfolyam csak néha gyengült, akkor is csak rövid időre és kis mértékben.
Ennek legfőbb oka, hogy amikor Varga Mihály átvette a kormányrudat az MNB-ben, az alapkamat 6,5 százalék volt, és most is annyi, noha a novemberi és decemberi infláció már elérte a jegybanki toleranciasávot, lehetőséget teremtve a kamatvágásra. Az MNB inflációs célja 3 százalék, ám a hazai monetáris politika alakítója ettől pozitív és negatív irányba is 1 százalékpont eltérést tolerál. A keddi kamatdöntő ülés után azonban Varga Mihály nem lengetett be nagyon közeli kamatvágást, így a közeljövőben továbbra is 6,5 százalékon maradhat az alapkamat.
A növekvő kamatelőny
Miközben az elmúlt évet világszerte a kamatcsökkentések határozták meg, a forint kamata nem változott, így nőtt a magyar fizetőeszköz kamatelőnye (vagy csökkent a kamathátránya) más devizákkal szemben. Az Európai Központi Bank például 3,15 százalékos kamattal vágott neki az előző évnek, ám ma már csak 2,15 százalék az eurózónában, míg az amerikai Fed 4,5 százalékról 3,75 százalékra csökkentette tavaly a kamatot.
A forint kamatelőnye az euróval szemben 3,35 százalékról 4,35 százalékra, a dollárral szemben pedig 2 százalékról 2,75 százalékra nőtt.
Ez azért fontos, mert egy kedvelt befektetési stratégia, a carry trade során a befektetők alacsony kamatozású devizát vesznek kölcsön, amit magasabb kamatozású devizában fialtatnak. Ha a piacok stabilak, akkor a különbözetet zsebre tehetik, ha pedig a vásárolt deviza még erősödik is, mint a forint, akkor a haszon még magasabb.
A következő hónapokban is folytatódhat a forint menetelése
Mivel Magyarország külső egyensúlyát a jelen pillanatban nem fenyegeti veszély, hiszen a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg is pozitív, vélhetően egyre többen szavaztak bizalmat a forintnak, amely a dollárral szemben egy év alatt mintegy 19, az euróval szemben pedig mintegy 7 százalékot tudott erősödni. Bár ez elméletileg negatívan hat a magyar export versenyképességére,
a külkereskedelmi mérleg ebben az időszakban végig többletet mutatott, amin a vámháború okozta kilengések sem változtattak.
Bár a devizaárfolyamok megjóslása kifejezetten nehéz feladat, a forint tetemes kamatelőnye mellett, külső sokkok hiányában a magyar pénz menetelése akár tovább is folytatódhat a következő hónapokban, különösen Varga Mihály keddi szavai után, amit a dollár január közepe óta tartó gyengülése is támogat. Azonban mindez számos más tényezőtől is függ, például az energiaárak alakulásától. Noha az idei évre szóló jóslatok a túlkínálatról szóltak mind a földgáz, mind az olaj piacán, az energiahordozók drágultak az év kezdete óta, amit az uniós szankciók tovább fokozhatnak.
