Itt a vége: lebukott a Tisza-vezér, odadobhatta a magyar nemzeti érdekeket az ukránoknak Münchenben
Egyre több jel utal arra, hogy konkrét vállalásokat tehetett az ukránoknak Magyar Péter két héttel ezelőtt a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol több uniós vezetővel is tárgyalt. Bár ezekről a tárgyalásokról sok részletet nem árult el a Tisza Párt vezére, vélhetően Ukrajna támogatása, uniós tagsága és az orosz energiahordozókról való leválás lehetett az egyik fő téma. A politikus péntek reggel először szólalt meg a Barátság kőolajvezeték leállításáról, amit ugyanakkor továbbra sem hajlandó elítélni.
Barátság kőolajvezeték: lebukott Magyar Péter, a Tisza-vezér odadobhatta a magyar nemzeti érdekeket az ukránoknak Münchenben
Mint ismert, január 27. óta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken, miután orosz támadás érte a vezeték mellett lévő tárolóegységet, erre hivatkozva pedig az ukránok elzárták az olajcsapot. Ugyan a hivatalos tájékoztatás szerint műszaki okokból nem indítják újra, a magyar és a szlovák kormány egybehangzóan állítja, hogy február 7. óta semmilyen akadálya nincs a Barátságon történő szállításnak.
Sőt, úgy tudja mindkét fél, hogy a legfelső szinten, Zelenszkijnél született meg a döntés. Ezt azonban az ukránok tagadják, pedig a Mol iparági forrásból szintén úgy értesült, hogy újraindítható a vezeték.
Az ukrán vezetés lépésére válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 18-án bejelentette, hogy Magyarország leállítja a dízelexport szállítását Ukrajnába, és további válaszlépéseket helyezett kilátásba. Felmerült annak a lehetősége is, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnába irányuló áramexportot, ezt azonban a kormány egyelőre elvetette a magyar kisebbség érdekeit figyelembe véve. Nem úgy Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti villamosenergia-exportort február 23. óta szünetelteti.
Ezenfelül a magyar kormány arról is döntött, hogy blokkolja a 20. szankciós csomag elfogadását, illetve a már elfogadott 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának. Orbán Viktor miniszterelnök egy nappal ezelőtt pedig nyílt levélben szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy azonnal indítsa újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken, illetve elrendelték a hazai energia-infrastruktúra fokozott védelmét, valamint dróntilalmat vezettek be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Feltűnő volt Magyar Péter hallgatása, akinek általában mindenről van véleménye, de egy ilyen nemzetstratégiai kérdésben valamiért nincs. Péntek reggel aztán megtörte a csendet, ám nem ítélte el Zelenszkij lépését.
Helyette egy semmitmondó nyilatkozatot tett, és felszólította a miniszterelnököt, hogy ha valóban „fenyegető információval rendelkezik a magyar nemzetbiztonság kapcsán, akkor ne a Facebookon és propagandában üzengessen, hanem haladéktalanul forduljon a NATO-hoz, és kérje a NATO-szerződés 4. cikkelyének alkalmazását”. Arról azonban a politikus mintha megfeledkezett volna, hogy az ukránok robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket 2022-ben. Márpedig az a vezeték német tulajdon volt, ennek ellenére semmilyen lépést nem tett sem a NATO , sem az Európai Unió, inkább bedugta a fejét a homokba.
A Tisza elnöke hallgatásának előzménye is van, amely számtalan kérdést felvet. Két héttel ezelőtt részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol több uniós vezetővel is tárgyalt, köztük Ukrajna legnagyobb támogatóival:
- Donald Tusk lengyel,
- Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök mellett
- Friedrich Merz német és
- Christian Stocker osztrák kancellárral is találkozott.
Bár Magyar Péter sok részletet nem árult el ezekről a tárgyalásokról, titkosszolgálati jelentések szerint már ott tájékoztatta őt Zelenszkij köre, hogy az ukránok a következő hónapokban nem tervezik újraindítani a Barátság kőolajvezetéket. Ezek után be is indultak a találgatások a magyar sajtóban arról, hogy valamilyen vállalást tett a politikus az ukránoknak. Ilyen lehet a háborúban álló ország uniós tagságának támogatása, pénzügyi segítése, illetve az orosz energiahordozókról való leválás. Ezeket a híreszteléseket azóta sem cáfolta a pártelnök.
A magyarok többsége nem akar leválni az orosz energiahordozókról
A Barátság vezeték leállása óta ismét a viták középpontjába került, hogy megéri-e Magyarország számára az orosz olaj, a kockázat és az azzal járó minden konfliktus az unióban, vagy érdemes lenne átállni az Európában használt Brent típusú olajra. A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem szabad az orosz olajat kizárni az energiahordozók közül, mivel az jelentős drágulást hozna a hazai üzemanyagárakban, ami akár 1000 forintos benzinárakat is eredményezhetne.
Ezzel szemben a Tisza Párt véleménye messze nem ilyen egyértelmű: ugyan mindig a diverzifikációt hangsúlyozzák, de a sorok között olvasva azt látszik, hogy nem tartanák ördögtől valónak az orosz energiahordozók kivezetését. Ezt a feltételezést erősíti Kapitány István, a Tisza gazdasági miniszterjelöltjének múlt heti Facebook-posztja, amelyben a szokásos kliséken túl a cseheket hozta fel pozitív példaként, akik annak ellenére, hogy áttértek a Brentre, mégis olcsóbban tankolnak. Igaz, arról már nem tett említést, hogy közben a cseh olajvállalat, az Unipetrol masszívan veszteséges lett. De arról sem, hogy a horvát gazdasági miniszter maga ismerte el, hogy az orosz Ural olaj olcsóbb 30 százalékkal, mint a Brent.
Magyar Péter hallgatásának a magyarázata teljesen egyértelmű: a magyarok többsége nem ért egyet a Tisza vezetőjének álláspontjával, sőt, inkább a kormányt támogatja.
Tehát bármilyen vállalást tett is Münchenben, legyen szó Ukrajna uniós tagságáról vagy az orosz energiahordozókról való leválásról, szembekerült a népakarattal, ezt a konfliktust pedig láthatóan el akarja kerülni.
Ezt támasztja alá a Századvég pénteken megjelent kutatása, amelyből az derül ki, hogy a magyar felnőtt lakosság 89 százaléka hallott arról, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket Magyarország és Szlovákia irányába, aminek következtében nem érkezik orosz kőolaj hazánkba.
A kutatásból kiderül az is, hogy a magyarok 62 százaléka nem ért egyet a brüsszeli törekvéssel, hogy Magyarországon váljon le az orosz energiahordozókról.
Beszédes az is, hogy a Tisza elnöke nem utasítja el Ukrajna uniós tagságát, rendre az hangoztatja, a gyorsított eljárással nem ért egyet. A párt támogatói egyébként tavaly a Nemzet Hangja szavazáson a háborúban lévő ország európai uniós tagsága mellett tették le a voksukat.
