Irán lemondhat nukleáris programjáról — cserébe Trump nem bombázza porig az országot
Irán kész felfüggeszteni vagy korlátozni nukleáris programját, hogy megállapodásra jusson az Egyesült Államokkal – jelentette a The New York Times (NYT) névtelen forrásokra hivatkozva.
Irán hajlandóságot mutat a tárgyalásokra
Ha a tárgyalásokra sor kerül, az egy ritka, személyes találkozót jelent majd amerikai és iráni tisztviselők között egy olyan időszakban, amikor Trump katonai fenyegetései és az iráni vezetők azon megtagadása, hogy elfogadják a követeléseit, a két országot a háború szakadékába sodorta, félelmet keltve a régióban.
A múlt hónapban az iráni kormányellenes tüntetések tetőpontján Donald Trump még katonai beavatkozással fenyegetőzött, ha az iráni biztonsági erők erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben. Emberi jogi csoportok szerint ezrek halálát okozva, mielőtt azt állították volna, hogy elfojtották a zavargásokat. Trump felvetette az iráni rezsimváltás lehetőségét, és kijelentette, hogy fogy az idő, anélkül, hogy egyértelmű határidőt tűzött volna ki. Bejelentette, hogy egy amerikai „armada” nagy erővel, lelkesedéssel és céltudatosan halad az ország felé.
A repüléskövetési adatok és a műholdképek megerősítették, hogy az Egyesült Államok valóban kiterjesztette katonai jelenlétét a régióban.
Irán még jobban elszigetelődik
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA) szerint Teherán hónapok óta nem tájékoztatja őket arról, hogy mi történt az iráni uránkészlettel, amely a legutóbbi ellenőrzéskor már közel bombaminőségű dúsítottságú volt.
Rafael Mariano Grossi, az ENSZ főigazgatója szerint Irán „a szabványos ellenőrzési gyakorlat szerint is régóta elmaradásban van”, és Teherán hallgatása az urán hollétéről „komoly aggodalomra ad okot”. A jelentés azóta készült, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újra életbe léptette a korábbi szankciókat, és felszólította Iránt az urándúsítás felfüggesztésére.
Műholdfelvételek szerint a háború során a légi csapások elsősorban a felszíni létesítményeket rombolták le, ám ezzel visszavetették az ENSZ-ellenőrök évtizedes hozzáférését is az iráni nukleáris komplexumhoz. Az ország atomprogramja már az 1950-es évek óta aggasztja a Nyugatot, és rendszeresen politikai feszültségeket, illetve olajpiaci kilengéseket vált ki.
Irán következetesen tagadja, hogy atomfegyver fejlesztésén dolgozna.
A teheráni vezetés szerint a dúsítás felgyorsítása az Egyesült Államok hibája, miután Donald Trump elnök első ciklusa alatt kiléptette az országot a 2015-ös atommegállapodásból és súlyos szankciókat vezetett be.
Izraelben már sikerült békét teremteni
Trump követelései az Irán és megbízottjai által az Egyesült Államok katonai bázisaira és közeli amerikai partnereire, például Izraelre és Szaúd-Arábiára jelentett fenyegetéssel kapcsolatos régóta fennálló aggodalmakra kívántak reagálni. De míg számos közel-keleti ország is ellenezte Irán regionális tevékenységeit, szomszédai közül kevesen támogatták Trump azon ígéretét, hogy megtámadja Iránt, attól tartva, hogy egy ilyen lépés egy szélesebb körű háborút indíthat el.
A példa nélküli, összehangolt regionális válasz nem annyira Irán támogatását jelenti, mint inkább egy kollektív ellenérzést egy olyan amerikai beavatkozás kilátásától, amely olyan káoszt szabadítana el, amely nem állna meg a nemzeti határokon
– mondta Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport Iránnal foglalkozó igazgatója.
Török, egyiptomi, ománi és iraki diplomaták egyaránt tárgyaltak a két féllel, üzeneteket váltva közöttük a konfliktus fokozódásának elkerülése érdekében. Katar miniszterelnöke nemrégiben Iránban járt a diplomáciai erőfeszítések részeként.
A fenyegetőzéstől a megoldásig juthatnak
Az elmúlt hetekben Trump azzal fenyegetőzött, hogy lebombázza Iránt, ha az ország vezetői nem engednek követeléseinek. Ezek közé tartozik például Irán nukleáris programjának leállítása, ballisztikus rakétái korlátozásának elfogadása és az arab világban működő proxy milíciák támogatásának leállítása.
Teherán nyitott lehet egy esetleges megállapodásra az Egyesült Államokkal nukleáris programjának felfüggesztéséről vagy leállításáról, ami jelentős engedmény lenne. Az iráni hatóságok azonban inkább egy regionális nukleárisenergia-konzorcium létrehozását részesítenék előnyben [a konfliktus megoldásában] az Egyesült Államok részvételével
– nyilatkozta két meg nem nevezett iráni tisztviselő a lapnak.
Más források szerint a két ország közötti tárgyalásokon jelen lesz Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff, az amerikai elnök veje, Jared Kushner, valamint Törökország, Katar és Egyiptom magas rangú tisztviselői.
