Rezsiválság: fűtési és díjfizetési gondok Európa-szerte – a magyar családok védettek
Brüsszel szankciós politikája és a világviszonylatban is kiemelkedően magas karbonadók jelentősen megemelték az európai energiapiaci árakat, amelyek a legtöbb uniós tagállamban a lakossági rezsidíjakban is megjelentek – írja a Századvég.
A megélhetési költségek drasztikus növekedése mára az európai társadalom széles rétegeit érinti:
az uniós polgárok ötöde nem képes megfelelően felfűteni otthonát, míg több mint negyedüknek volt már gondja a közüzemi számlák befizetésével.
A Századvég Európa Projekt-kutatás 2026-os felmérése szerint ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes tagállamok között. Magyarország mind a fűtési, mind a díjfizetési nehézségek tekintetében az EU legkedvezőbb mutatóival rendelkezik.
A magyar háztartások mindössze 5 százaléka küzd fűtési problémákkal, míg 14 százalékuk tapasztalt díjfizetési nehézséget az elmúlt évben – ez a legalacsonyabb arány az EU-ban.
A kedvező magyar adatok elsődleges oka a rezsicsökkentési program, amely szigorú hatósági árszabályozással az EU legalacsonyabb lakossági energiaárait biztosítja. Szintén alacsony érintettség jellemzi Finnországot és Luxemburgot, ahol a fatüzelés magas aránya, illetve a kiemelkedő jövedelmi viszonyok mérséklik a válság hatásait.
Ezzel szemben a déli tagállamok helyzete különösen súlyos.
Görögországban és Cipruson a lakosság közel fele küzd fűtési vagy díjfizetési problémákkal, de Franciaországban is magas az érintettek aránya.
Utóbbi esetében a villamosenergia-alapú fűtés elterjedtsége és az alacsony energiahatékonyság súlyosbítja a helyzetet, annak ellenére, hogy az ország az EU gazdasági élmezőnyéhez tartozik.
A kutatás rámutat: a lakosság védelmét döntően az állami tarifaszabályozás hatékonysága és a háztartások alkalmazkodóképessége határozza meg. Azokban az országokban, ahol a piaci árakat szinte teljes egészében áthárították a fogyasztókra, az energiaválság súlyos társadalmi következményekkel járt.
Korábban arról írt a Világgazdaság, hogy az Európai Unió fővárosai közül tavaly decemberben is Budapesten – lényegében pedig Magyarország egészében – volt a legolcsóbb a villamos energia a lakosság számára, míg teljes európai összevetésben Kijev állt az élen. Budapest kedvező pozíciója a több lépcsőben bő 10 év alatt leszorított, majd alacsony szinten befagyasztott bruttó végfelhasználói hatósági árnak köszönhető.
