Egy napot adott a Janafnak a Mol: vagy átengedi a tengeri úton érkező orosz kőolajszállítmányokat, vagy az Európai Bizottsághoz fordul az olajvállalat – az összes kárt a horvátokkal fizettetnék meg

„A Janafnak régóta tudomása van arról, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A Mol az erről szóló hivatalos iratokat már megküldte a horvát vállalatnak" – mlékeztetnek a Molnál. – Az EU-s szabályozás világosan fogalmaz: ha az Oroszországból egy szárazföldi tagállamnak történő olajszállítás csővezetéken keresztül az adott tagállam ellenőrzésén kívül eső okok miatt megszakad, akkor az Oroszországból tengeri úton szállított kőolaj behozható az adott tagállamba. 

Ezt az álláspontot a magyar kormány szankciós szakhatósága állásfoglalásában is megerősítette – hívta fel a figyelmet a magyar olajvállalat. 

Mint részletezik, a szabályozás nem tartalmaz semmilyen olyan előfeltételt, amely előírná, hogy a Molnak vagy bármely más érintett üzemeltetőnek előzetes jóváhagyást vagy megerősítést kellene kérnie erről.

– hangsúlyozzák.

A vonatkozó EU-s és amerikai szankciók alapján a Janaf számára nincs más lehetősége, mint hogy átengedje a tengeri úton érkező orosz kőolajszállítmányokat. Ennek megfelelően a MOL sürgősen kéri a Janafot, hogy erősítse meg, hogy átveszi az EU és USA szankciós szabályai alapján legálisan behozott, oroszországi eredetű tengeri szállítmányt.

A Mol aláhúzza, hogy a Janaf jelenleg domináns pozícióval rendelkezik a Mol finomítóiba vezető kőolaj-szállítási útvonalak tekintetében. A szükséges szállítási szolgáltatások megtagadása ezért az EU versenyjogának értelmében a domináns pozícióval való visszaélésnek is minősülhet.

 Egyúttal a MOL azt is jelzi, hogy a visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a JANAF-ot terheli a jog és anyagi felelősség. A MOL fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét a JANAF-fal szemben érvényesítse.

Mi történt eddig?

A társaság múlt heti megkeresésére a Janaf nem adott egyértelmű választ , hanem időt kért az Európai Unió által – Horvátországgal együtt megszavazott – szankciós szabályozás értelmezésére. A horvát vállalat emellett EU-s és amerikai engedélyeket kért a Moltól az egyes szállítmányokra vonatkozóan. A magyar cég ezt életszerűtlennek tartja, mivel minden egyes rakományra külön engedélyt kérni indokolatlan bürokratikus akadályt jelentene, és ellehetetlenítené a folyamatos szállítást. Ráadásul az Európai Bizottság vészhelyzeti kivételt ad a magyar energiaellátás biztosítására a Barátság kőolajvezetéket ért támadások miatt. Brüsszel kiemelte, hogy a tagállamok energiaellátása minden körülmények között prioritás, és ezért engedélyezi az orosz olaj Horvátországon keresztül történő importját.

Hiába a bicskanyitogató stílus a horvátok részéről az olajválság közepette, európai uniós rendelet mondja ki világosan, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről, a Janaf vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni. A jogszabály miatt – elméletileg – nem tudja csak úgy lesöpörni az asztalról az üzemanyagválsággal kapcsolatos aggályokat az olajóriás, erről már az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában pár napja. „A 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf- (használt formula még az Adria-kőolajvezeték is – a szerk.) vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni" – emlékeztetett Czepek Gábor.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Horvátország már egyszer határozottan elutasította Magyarország és Szlovákia kérését, hogy az Adria-vezetéken keresztül tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását. Zágráb szerint kész segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában, de kizárólag nem orosz eredetű olajjal.

Kicsit át kellene ezt gondolni a horvátoknak...

A fentiek tükrében szomszédunknak érdemes lenne átgondolni, mit cselekszik:

• Ez (átengedi az orosz olajat- a szerk.) Horvátország részéről nem segítség, hanem uniós kötelesség.
• Valójában olyan üzleti lépésről lesz szó, amelyen Horvátország sokat kereshet. Sokat keresett már az ukrajnai háború kitörésekor is, amikor első lépésként megemelte a Janaf társaság által üzemeltetett Adria-kőolajvezeték tranzitdíját.
• Horvátország erősen rászorul arra, hogy a Mol használja az Adriát, mert fő megrendelőjétől, a szerbiai NIS-től egyelőre nem kap sok megbízást.
• Szerencsés lenne politikai szinten is zökkenőmentesebbé tenni a horvát–magyar együttműködést az ügyben annak alapján, hogy a „horvát segítség” bejelentését Ante Susnjar gazdasági miniszer nem túl elegánsan Magyarország (illetve a Mol) alapos kioktatására is kihasználta.

Két szálon fut a történet

Az orosz olaj átengedése csak az egyik gócpont, de arról is vita van évek óta, hogy valójában mennyi kőolajat képes szállítani a horvátországi infrastruktúra. Horvátország szerint az Adria vezetéken az éves kapacitás 11 és 15 millió tonna között van, miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak. A Mol és a Janaf objektív adatok alapján állapítanák meg, hogy valójában mire képes a rendszer. Ezen a fronton azért nyugodtabbak a kedélyek. 

Mint ismert, az orosz támadás következtében megrongálódott, Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezetéken keresztül Oroszország Magyarországot és Szlovákiát látta el. A szállítás leállása újabb energiaválságot idézett elő Közép-Európában.

A rendszernek két fő ága van: 

• egy északi 
• és egy déli.

Rövid távon a magyar gazdaságot még megvédik a stratégiai és vállalati készletek az ellátási zavarok hatásaitól, tartós fennakadás esetén azonban már érdemi ár- és növekedési kockázatok jelenhetnek meg. A Barátság kőolajvezeték elhúzódó kiesése esetén az Adria jelenti a legreálisabb alternatívát, amely azonban drágább és kevésbé stabil ellátást biztosíthat.