Sokan várják az infláció csökkenését – kiderült, mikor jelenik meg a rezsikedvezmény hatása
A januári többletfogyasztás után járó rezsikedvezmény hatása az inflációs statisztikákban is megjelenik, azonban nem minden mutatóban ugyanabban az időpontban.
A statisztikai elszámolás a számlázás időpontjához, az adatbeérkezés üteméhez, valamint a hazai és az európai módszertani szabályokhoz igazodik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatójából.
A vezetékes gáz és az elektromos energia átlagárát a statisztika a háztartások tényleges fogyasztási adatai alapján határozza meg. A számítás során figyelembe veszik a háztartások eltérő energiafelhasználását, valamint azt is, hogy egyes társadalmi csoportok – például a nagycsaládosok – kedvezményekben részesülhetnek. Az alacsonyabb és magasabb ársávok súlya is arányosan jelenik meg az árindexben.
A januári többletfogyasztás után járó támogatás csökkenti az átlagos egységárat, annak hatása az inflációs adatokban is érzékelhető.
A hazai fogyasztói árindexben (CPI) azonban a kedvezmény hatása csak 2026 márciusától jelenik meg. Ennek oka, hogy az összesített lakossági fogyasztási adatok két hónapos késéssel állnak rendelkezésre.
A támogatás statisztikai elszámolása egy éven keresztül történik: 2026 márciusában és áprilisában a havi diktálás alapján számlázó háztartások kedvezménye jelenik meg az árindexben, míg 2026 májusától 2027 februárjáig azoké a fogyasztóké, akik éves vagy hőmérsékletfüggő elszámolással fizetik az energiaszámláikat. A statisztikában tehát a kedvezmény nem a fogyasztás időpontjában, hanem a számlázás idején jelenik meg.
Az európai összehasonlításra szolgáló harmonizált fogyasztói árindex (HICP) esetében eltérő módszertant alkalmaznak. Ebben a mutatóban a háztartási energia elszámolása éves szemléletben történik, a fogyasztási súlyok pedig a naptári év során rögzítettek – 2026-ban például a 2025-ös fogyasztási szerkezet szolgál a számítás alapjául.
Rendkívüli rezsistopot jelentett be Orbán Viktor
Januári rezsistopot vezetett be a kormány – jelentette be korábban Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte, hogy ennek értelmében a kormány a januárban keletkező többletköltséget átvállalja a családoktól. Orbán Viktor azt mondta, hogy a beavatkozásra azért van szükség, mert a januárban tapasztalható időjárás miatt mindenki rendkívüli fűtéskiadásokkal szembesült. A miniszterelnök közölte azt is, hogy gondoskodtak elegendő tűzifáról és megfelelő mennyiségű melegedőről.
A kormány 50 milliárdos terhet vesz át a magyar családoktól a januári rezsistoppal, amelynek hatása automatikusan megjelenik a földgáz- és távhőszámlákban.
A januári gázfogyasztás után 30 százalékos mennyiségi kedvezmény jár, amely a különböző elszámolási módokhoz igazodva, de főszabály szerint automatikusan jelenik meg a számlákban.
Az előírások megnyugtatóan rendezik az egyetlen közös mérőórával rendelkező, jellemzően társasházakban élő fogyasztók helyzetét is.
A távfűtéssel ellátottak számára a januárra eső hőfelhasználásuk díjából biztosít 30 százalékos árkedvezményt a kormány. A földgáz- és távhőszolgáltatók februárban közvetlen megkeresésben tájékoztatják ügyfeleiket a kedvezmény részleteiről.
A rezsistop akár az áramszámlákban is érvényesíthető, például a gázkapcsolattal nem rendelkezők érdekében. A kedvezmény igénybevételéhez ekkor a fogyasztó nyilatkozatára van szükség, amelyet április 30-ig kell megtenni a szolgáltatónak.
Mivel a rezsikedvezmény részletei a 2026 februárjában közzétett rendeletben váltak ismertté, a kedvezmény hatását ebben a mutatóban 2026 februárja és decembere között számolják el, függetlenül attól, hogy a háztartások milyen elszámolási módot alkalmaznak.
A távfűtés esetében a kedvezmények elszámolása az önkormányzatok számlázási gyakorlatához igazodik. Mivel a települések többsége 2026 februárjában számlázta ki a támogatást a fogyasztóknak, annak hatása túlnyomórészt ebben a hónapban jelenik meg mind a hazai, mind az európai inflációs mutatókban.
