Már nemcsak arról van szó, hogy a Perzsa-öbölben reked az olaj: ezért borzasztóan sürgős a Hormuzi-szoros megnyitása
Alig tíz nappal az iráni háború kezdete után már szinte csordultig teltek a Perzsa-öböl partján fekvő olajtermelő országok tárolói, ezért egyre több ország kénytelen a termelést is leállítani vagy korlátozni, ami azt jelenti, hogy a Hormuzi-szoros esetleges újranyitása után sem állhat azonnal helyre az egyensúly az olajpiacon.
A termelés újraindítása és helyreállítása időigényes folyamat, ezért a legtöbb olajtermelő csak végső esetben dönt a leállítás mellett, ám a tárolók megtelte után számos ország volt kénytelen mégis ezt tenni. Az Argus Media összefoglalója szerint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Irak és Kuvait termelése már most napi 6,2-6,9 millió hordóval csökkent együttesen az iráni háború miatt a februári szinthez képest.
Így csökkentették olajtermelésüket az Öböl menti országok az iráni háború miatt
- Szaúd-Arábia számos tengeri olajmezőt állított le, egyebek mellett a Szafanija, a Marjan, a Zuluf és az Abu Szafa mezőket, ami mintegy napi 2-2,5 millió hordóval csökkentette a felhozatalt. Az olajmonarchia termelése februárban napi 10,88 millió hordó volt az Argus becslései szerint, míg a piaci kínálat ennél alacsonyabb, napi 10,1 millió hordó. Az állami Aramco egyre több vevőjének kínálja az olajat a Vörös-tenger partján fekvő, ezért a Hormuzi-szorost elkerülő Janbu kikötőjéből , a napi 7 millió hordó kapacitású kelet–nyugat vezeték segítségével, az export azonban jelenleg nem éri el ezt a mennyiséget Janbuban.
- Irak már a múlt héten kénytelen volt korlátozni olajtermelését, noha az olaj egy részét még át lehet irányítani az ország belföldi finomítói felé. A februári napi 4,42 millió hordós termelés március 8-ra már napi 1,5-1,7 millió hordóra csökkent, de várhatóan tovább esik majd napi 1,2-1,3 millió hordóra. A felesleges finomított termékeket tárolókba rakják, ám hamarosan azok is csordultig telnek. Az ország ráadásul a harcok kezdete óta immár másodjára volt kénytelen leállítani a Hormuzi-szorost elkerülő, a törökországi Cejhan kikötőjébe tartó vezetéket, ahol a lezárás előtt is csak a szokásos mennyiség mintegy negyede, napi 50 ezer hordónyi olaj áramlott.
- Az exportot ellehetetlenítő háború miatt Kuvait is kénytelen volt csökkenteni termelését, március 7-én az állami tulajdonú KDC közölte, hogy csökkenti a finomítást és a felszínre hozatalt egyaránt. Az ország termelése a februári napi 2,59 millió hordóról már most napi 2 millió hordóra csökkent, és ha nem érkeznek új tankerek az ország kikötőibe, akkor félő, hogy ennél is mélyebbre, napi 1,5 millió hordóra csökkenhet a felhozatal. Az ország napi 1,65 millió hordó feldolgozásra képes finomítói pedig csak 50 százalékos kihasználtság mellett működnek.
- Az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az Adnoc szintén március 7-én közölte, hogy az elfajuló konfliktus és a hajózási zavarok ellenére folytatja működését, de óvatosan menedzseli tengeri termelését. Bár az Adnoc még képes folytatni a rakodásokat, az Argus forrása szerint a termelés napi 2,7-3 millió hordóra csökkent a februári napi 3,53 millió hordóról. Az Emírségek képes elkerülni Hormuzt egy vezeték segítségével, ami jelenleg napi 1,7-1,8 millió hordónyi olajt szállít, többet, mint a napi 1,5 millió hordós névleges kapacitás. Az Adnoc a termelés egy részét az országban található Ruvaisz finomító felé is irányíthatja, amely napi 1 millió hordó olaj feldolgozására képes.
- Bahreinben az állami Bapco Energies hirdetett vis majort, miután a napi 405 ezer hordó feldolgozására képes Szifra finomítót találat érte.
Összességében a térség termeléséből napi 6,2-6,9 millió hordónyi termelés esett ki, aminek a puszta helyreállítása sem lesz egyszerű feladat, még a Hormuzi-szoros hajózhatóvá tétele után sem.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis ha elvágnak minket az orosz olajtól, nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint fölé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. A kormány extraprofitadót és a további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
A terv azonban nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes, és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, akkor a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
