Szinte bármit lenyomnak most a benzinkutasok az autósok torkán – de van, ahol csak a külföldiek szenvedik meg
Március 10. óta kétféle árat tüntethetnek fel Magyarországon a benzinkutasok: a kormány által meghatározott védett árat és a döntően a csak a külföldiekkel fizetett piacit. Mivel az utóbbit most kevésbé figyeli a kormány, annak szintje akár az indokoltnál jobban is emelhető. Már csak azért is, mert az üzemanyag-forgalmazóknak nem kell arra figyelniük, hogy ne legyenek drágábbak a térségi országok kereskedőinél, ahogy arról a kormánnyal másfél éve megállapodtak. Mindenesetre a kutaknak most érdemes lehet emelni, mert így a töltőállomások behozhatnak valamit abból, amit a védett árakon veszítenek.
Az üzemanyag-ellátás a necces, nem az ár
Azt, hogy mekkora a kutasok áremelést lehetővé tévő mozgástere, meghatározza, hogy honnan, milyen áron és mennyi benzinhez és gázolajhoz jutnak. Ehhez érdemes felidézni, mi áll a kritikus magyarországi üzemanyag-helyzet mögött.
Mint látható, a fő baj a forráshiány:
- az első pofon az volt, hogy január 27-én leállt a kőolaj szállítása a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszán,
- a második az, hogy Horvátország nem engedi át az orosz olajat Magyarországra és Szlovákiába a területén,
- a harmadik, hogy a Molnak szánt olaj horvátországi tranzitját érintő tesztek is akadoznak,
- a kegyelemdöfés pedig az amerikai elnök által kirobbantott iráni konfliktus olajpiac-bénító hatása.
Vagyis nem egyszerűen üzemanyag-drágulásról van szó, az csak következmény. Mindazonáltal a Világgazdaság megkérdezte Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárát, hogy a felsorolt körülmények is indokolják-e a magas hazai kútárakat, vagy a forgalmazók esetleg már kihasználják, hogy nyugodtan emelhetik a szabadáras termékeit árát, hiszen az úgysem érinti a magyarországi autósokat.
Az persze nyilvánvaló, hogy a kiskereskedők eleve nem tudják olcsóbban adni a gázolajat és a benzint a piacon, mint amennyiért a nagykereskedőktől – döntően a Moltól – vették.
Grád Ottó szerint nehéz a kérdést a helyén kezelni, mert más országokban is hoztak piacvédelmi intézkedéseket, ami korlátozza az európai árak reális összehasonlítását. Persze igaz, hogy a Mol által eladott szabadáras termékek ára valamennyire befolyásolja a kiskereskedők árait. De nem tudjuk, hogy a Mol mennyi szabadáras terméket tud a piacra juttatni. A társaság maga sem fér hozzá a kellő mennyiségű, nem orosz eredetű importhoz az Adria vezetéken, a hazai finomítója pedig még csökkentett kapacitással termel. Bár a lakosságnak szánt, védett áras benzin és gázolaj alapvetően az MSZKSZ készletéből származik, nem tudjuk, hogy azt a Mol mennyi saját termelésűvel egészíti ki.
Bezárulóban a források, és még adós pár döntéssel a kormány
A kiskereskedők persze importálhatnak mástól is szabadáras terméket. Hoz be például üzemanyagot az OMV, amely a magyarországi kútjai egy részét az ausztriai finomítójából látja el, hiszen ki kell szolgálnia a védett áras ügyfeleit. Hozhat be valamennyi szabadáras mennyiséget is más nagykereskedők mellett. Összességében mégis nagyon bizonytalan, hogy a hazai kiskereskedők pillanatnyilag milyen forrásból és főleg milyen áron jutnak olyan szabadáras termékhez, amelyet forgalmazhatnak. Már csak ezért sem mondható sok arról, hogy milyen árakat alkalmaznak a kútjaikon. Ráadásul az európai országok említett piacvédelmi intézkedéseinek egy része az üzemanyagok exportjának a tilalmát jelenti.
Az viszont sajnos tény – szögezte le Grád Ottó –, hogy nagyon nagy a különbség a gázolaj és a benzin hazai árai között. Csütörtökön a védett hazai nagykereskedelmi ár a 95-ös benzin esetében 595 forint volt literenként, a gázolajé 615 forint volt. Azonban az árakat rendszeresen közlő Holtankoljak a piaci szegmensben további (aznapi) bruttó 3, illetve 8 forintos drágulásról számolt be. Ebből már 687 forintos benzin- és 780 forintos gázolajár adódik. Péntekre viszont bruttó 4, illetve 8 forintos csökkenést vetített előre a portál.
A MÁSZ főtitkára által említett szabadáras gázolajár több hazai felhasználót érint, mint gondolnánk.
Egyelőre ugyanis nem tankolhatnak védett áron azok a munkagépek, amelyek nem minősülnek járműnek.
Ilyen az úthenger, a kombájn, az önjáró földmunkagépek (lánctalpas kotró), továbbá az önjáró daruk vagy azok a munkagépek, amelyek bár vontatottak, de a munkaszerkezetüket saját motor működteti. E téren egyébként megoldás remélhető Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint. Az üzemanyagpiaci nehézségek megoldásáról, kiemelten pedig a kis benzinkutasok állami megsegítéséről ugyanis egyeztetéssorozat indult az érintett piaci szereplők és a döntéshozók között.
