Üzemanyagár-emelkedés: hogyan gyűrűzik át a drágulás az egész magyar gazdaságba?
Az üzemanyagárak emelkedése ismét előtérbe került a hazai közbeszédben, miután a nemzetközi olajpiaci fejlemények és a forint árfolyamának ingadozása miatt a benzinkutakon is gyorsan változnak az árak. A kőolaj – mint alapvető nyersanyag – finomítása során készülnek a benzin, a gázolaj és a kerozin, így árváltozásuk nem csupán a tankolást érinti, hanem szinte a teljes gazdaságon végiggyűrűzik, és a mindennapi élet számos területére hatással van – írja az Oeconomus.
Egyes ágazatokban közvetlen, másokban áttételes költségnövekedést okoz, miközben kevés olyan szektor létezik, amely teljesen független maradna tőle. Ha az árak tartósan emelkednek, az nem csupán a benzinkútnál fizetendő összeg növekedéséről szól, hanem inflációról, gazdasági növekedésről, árfolyamról és társadalmi egyensúlyról is.
A legközvetlenebb hatások a szállítási és logisztikai szektorokban jelentkeznek. A közúti fuvarozás, a nemzetközi szállítmányozás, a személyszállítás – buszok, taxik –, valamint a futárszolgálatok és az e-kereskedelem szállítási díjai azonnal érzékelik a változást. Az üzemanyag drágulása ezeknél a szereplőknél gyors költségnövekedést eredményez, ami
jellemzően a fuvardíjak emeléséhez, így a termelői árak emelkedéséhez vezet.
Hasonló folyamat zajlik le a légi közlekedésben és a hajózásban is: a jegyárak növekedése visszavethetik a turisztikai keresletet, míg a tengeri és folyami szállítás drágulása az importált áruk árát emelheti. Az üzemanyagár-változás közvetett módon is hat a termelési szektorokra, így a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra és az építőiparra.
A mezőgazdaságban a traktorok, kombájnok üzemeltetése, a termények szállítása, az öntözés, valamint a műtrágya-előállítás költségei nőnek, utóbbi esetében a földgáz alapanyag- és energiaigénye miatt is jelentős a hatás. Ezek a költségnövekedések előbb-utóbb az élelmiszerárakban csapódnak le.
Az ipar sem kerülheti el a drágulást
A feldolgozóiparban a szállítási és exportköltségek emelkedése, az építőiparban pedig a nehézgépek üzemeltetése és az építőanyagok fuvarozása növeli a termelési kiadásokat, ami a termelőiár-index emelkedésén keresztül a fogyasztói árakba is begyűrűzik. Külön említést érdemel a vegyipar: az üzemanyagár-emelkedés érinti a műtrágyagyártást, de hatással van a műanyagok és a modern csomagolóanyagok előállítására is, amelyek nagyrészt kőolaj- vagy földgázszármazékokon alapulnak.
Az energiaintenzív gyártási folyamatok és a logisztikai költségek további nyomást gyakorolnak erre a szektorra. A nagy- és kiskereskedelemben szintén a szállítási és logisztikai kiadások növekedése a meghatározó, ami szintén a végső fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet. Mindezek a költségnövekedések több csatornán keresztül jelennek meg a fogyasztói árakban:
közvetlenül az üzemanyagokon keresztül, valamint közvetve a többi termék és szolgáltatás árában.
A háztartások számára ez azt jelenti, hogy többet költenek üzemanyagra és energiára, kevesebb marad más fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Az autóhasználat, a munkába járás költségei közvetlenül nőnek, különösen a vidéki lakosságot érintve érzékenyen, ahol nagyobb az autófüggőség. Tartós emelkedés esetén csökken a reáljövedelem, visszahúzódhat a kereslet, átalakulhat a fogyasztási szerkezet, ami hosszú távon lassíthatja a gazdasági növekedést.
Az inflációra gyakorolt hatást számszerűsítve: a KSH adatai szerint a járműüzemanyagok mintegy 5,8 százalékos súlyt képviselnek a fogyasztóiár-indexben. Egy 10 százalékos áremelkedés önmagában 0,58 százalékponttal növelheti az inflációt, minden egyéb tényező változatlansága esetén. Ha például az előző havi infláció 3 százalék volt, egy ilyen sokk 3,58 százalékra gyorsíthatja azt.
A valóságban azonban a hatás ennél összetettebb, mivel az üzemanyag drágulása más termékek árába is begyűrűzik, így a teljes inflációs hatás erősebb lehet. Emellett a lakosság inflációs várakozásait is megemelheti, ami hosszabb távon további áremelkedést generálhat.
Magyarország kitett az az ársokkoknak
Magyarország – mint nettó energiaimportőr ország – különösen kitett az ilyen sokkoknak. Magas a logisztikai és közúti áruszállítási kitettség, így az üzemanyagok nemzetközi árának változása és az esetleges ellátási zavarok egyaránt érzékenyen érintik az inflációs környezetet és a külső egyensúlyi mutatókat.
A külkereskedelmi egyensúly romlása és a folyó fizetési mérleg romlása gyengítheti a forint árfolyamát, ami tovább drágítja az importált termékeket, és erősítheti az inflációs nyomást. Az ellátásbiztonság kérdése szintén kulcsfontosságú. Magyarország évtizedek óta a Barátság-kőolajvezetéken keresztül jutott orosz kőolajhoz, ám politikai okok miatt – Ukrajna egyoldalú döntése nyomán – ez a tranzit jelenleg szünetel.
A Közel-Keleten újra fellángoló konfliktusok további kockázatokat jelentenek: az alternatív útvonalak drágábbak és kevésbé megbízhatóak. Ez nemcsak áremelkedést, hanem potenciális ellátási nehézségeket is hozhat, ami különösen kritikus lehet hosszabb távon.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint fölé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is.
A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége drasztikusan csökkenne.
