Magyar gazdaság: nagyobb lett a GDP-növekedés, de ez csak szépségtapasz – itt vannak tavalyi részletes adatok
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a második, részletes becslésében, amelyben nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex egyaránt 0,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelez az első becslésben közöltnél.
Magyar gazdaság: nagyobb lett a GDP-növekedés, de ez maximum szépségtapasz – itt vannak tavalyi részletes adatok
Abban nincs változás, hogy 2025-ben halvány növekedésre volt képes a magyar gazdaság: a GDP a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal felülmúlta az előző évit.
Ezzel tehát a KSH megerősítette: a harmadik egymást követő évben is stagnálás közelében volt a magyar gazdaság.
Eredetileg 3,4 százalékos bővüléssel számolt a kormány, ehhez képest már tavasszal, április környékén nyilvánvalóvá vált, hogy a növekedési célkitűzés nem reális. Ennek oka az erőtlen külső kereslet és a cégek alacsony beruházási aktivitása.
A részletes adatokból az derül ki, hogy
a tavalyi évet a kettősség határozta meg a magyar gazdaságban: az építőipar és a kiskereskedelem, a belgazdaság motorjai, alapvetően rendben voltak – a mezőgazdaság kivételével –, de a külkeresletre épülő szektorok gyengén muzsikáltak.
Ezt tükrözi, hogy a termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 3,0, a szolgáltatásoké 1,2 százalékkal nőtt, miközben az iparé 2,4, a mezőgazdaságé 4,3 százalékkal kisebb lett. A GDP volumenét a szolgáltatások teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal növelte, a mezőgazdaságé 0,1, az iparé pedig 0,4 százalékponttal mérsékelte.
Ami a felhasználási oldalt illeti, a háztartások tényleges fogyasztása 2,7 százalékkal, a közösségi fogyasztás 2,2 százalékkal bővült, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,6 százalékkal nőtt. A bruttó felhalmozás összességében 0,1 százalékkal gyarapodott, míg ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal csökkent. Az import volumene 2,1 százalékkal bővült, az exporté nem változott.
A hazai fogyasztási kiadások volumene 3,3 százalékkal bővült. Tartósság szerinti csoportbontásban minden csoportban nőtt a volumen:
- a tartós termékek esetén 6,3 százalékkal,
- a féltartós termékeknél 3,5,
- a nem tartós termékeknél 2,7,
- a szolgáltatások körében 3,3 százalékkal.
Nem a belső motorokkal van a gond
Érdemes visszaemlékezni, hogy egy évvel korábban optimista hangulat uralkodott a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. A kormány 2024 végén még repülőrajtot és 3,4 százalékos GDP-növekedést várt, de az elemzők is 3 százalékos bővülésre számítottak, ehhez képest most 0,3 százalékos, elhanyagolható a növekedés. Ugyanakkor az igazság az, hogy már 2025 első negyedéves GDP-adatai után biztossá vált: nemhogy a 3, de még a 2 százalékot sem éri el a magyar gazdaság növekedése, ahhoz kisebb-nagyobb csodára lett volna szükség. Ebben egyébként legalább akkora szerepet játszott az áprilisban kitört vámháború, mint a német gazdaság gyengélkedése.
A költségvetés áfabefizetései is azt mutatják, hogy a fogyasztás szépen bővül.
Összesen 8265 milliárd forint áfabevétel realizálódott a büdzsében 2025-ben, 12 milliárddal maradt el az előirányzattól, mindezt úgy, hogy jóval magasabb, 3,4 százalékos növekedés mellett tervezte meg a kormány a büdzsét. Pedig az alacsonyabb gazdasági növekedés visszafogott fogyasztást kellene hogy eredményezzen, mint például 2023-ban történt, amikor a recesszió hatására 1000 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben. Az már más kérdés, hogy az ipar gondjai miatt társasági adóból több mint 300 milliárddal kevesebb volt a befizetés a kormány által tervezettnél.
Németország akadályozza a magyar növekedés felfutását
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Exkluzív podcastjében beszélt nemrégiben a magyar gazdaság stagnálásának okairól. Azt mondta, ha nem lenne külső dekonjunktúra, akkor a magyar gazdaság legalább 2 százalékkal növekedne.
Csalódott voltam, egy gazdasági miniszternek mindig az a feladata, hogy a gazdasági növekedést minden erejével támogassa. Mi ezt tettük akár a lakosság, akár a vállalkozók segítésén keresztül
– mondta a tavalyi gyenge GDP-adatokról. Hozzátette, rengeteg olyan programot indítottak, amellyel megpróbálták a gazdaságot felpörgetni. Ez szerinte sikerült is, ezek az intézkedések ott vannak a gazdaságban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ő a német gazdasági miniszter, nem tudja a német gazdaságot beindítani.
Nagy Márton szerint tudomásul kell venni, amíg a német gazdaság és járműgyártás nem talál magára, addig a magyar gazdaság növekedése sem tud 2-3 százalék fölé kerülni. Ennek tagadása szerinte badarság, aki tagadja, az valójában nem ismeri a magyar gazdaság szerkezetét.
Az első negyedévben jöhet a felpattanás
Az elemzők szinte kivétel nélkül erőteljes, 1,5-2 százalék körüli éves növekedést valószínűsítenek idén, ami az elmúlt évek fényében erőteljes bővülésre utalhat. Ennek egyik oka, hogy 2026 első hónapjaiban a kormány a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő jövedelmi transzfert fizet ki a lakosságnak adócsökkentés és egyéb jövedelemnövelő intézkedés keretében, amelynek 60 százalékát várhatóan elköltik.
A magyar gazdaság szempontjából jó hír, hogy Németországból érkeznek biztató hírek, a ZEW index előretekintő komponense többéves csúcsra nőtt januárban, miközben a német iparból is jobb termelési és megrendelési számok érkeztek, mint korábban. Mindez azért lényeges, mert amint az elmúlt években megtanultuk: a német gazdaság vesszőfutása a magyar gazdaságnak is fájdalmas.
