OECD: reformok nélkül nehezen gyorsulhat a magyar gazdaság - a vártnál kisebb lehet a növekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán friss kiadványt tett közé a világgazdaság és a nemzetgazdaságok, így a magyar gazdaság kilátásairól.
A magánfogyasztás húzta a magyar gazdaságot az elmúlt évben
A gazdasági aktivitás gyenge. A GDP 2025-ben 0,5 százalékkal nőtt. A beruházások 2,8 százalékkal csökkentek az alacsony üzleti bizalom, az alacsony kapacitáskihasználtság és a kereskedelempolitikai bizonytalanság következtében.
A növekedés fő motorja a magánfogyasztás volt, amelyet az erős reálbér-növekedés és a javuló fogyasztói bizalom támogatott. A teljes infláció 2026 áprilisában 2,0 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,2 százalékról, de az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció nem süllyedt 3,4 százalék alá. A gyenge növekedés ellenére a munkanélküliség csak mérsékelten, 2026 márciusára 4,4 százalékra emelkedett.
A kiadvány az összefoglalójában kiemeli, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az energiaválság hatására csak olyan intézkedéseket hoztak, amelyek nem differenciáltak, azaz minden háztartásra és vállalatra egységesen érvényesek. A nem célzott intézkedések minden fogyasztónak előnyt jelentenek jövedelemtől vagy mérettől függetlenül. Ilyen például az üzemanyagár-stop vagy a januári energiaszámla-kedvezmény.
A magyar forint 5 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben a közel-keleti konfliktus kibontakozásának első hónapjában, ami tovább erősítette az importált energiaárak emelkedését, azóta azonban több mint teljesen visszanyerte értékét. Magyarország szorosan függ az euróövezet gazdasági aktivitásától is, amely exportjának 50 százaléka számára célpiac.
A 2026. áprilisi országgyűlési választásokat követő költségvetési kiigazító intézkedések hiányában a költségvetési hiány a 2025-ös GDP-arányos 4,7 százalékról 2026-ban várhatóan 6,1 százalékra emelkedik, majd 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődik.
Ezt a személyi jövedelemadó-csökkentések és az egyszeri kifizetések a közszférában ugyanakkor a GDP arányában csökkenő állami beruházások és adósságszolgálati költségek kísérik.
Az év második felében csökkenhet a kereslet, miután várhatóan kivezetik az üzemanyagárstopot
A magyar gazdasági növekedés várhatóan erősödik. A GDP 2026-ban várhatóan 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2,0 százalékkal emelkedik, az infláció pedig 2026 vége felé 5 százalék fölé pattan vissza, mielőtt 2027 negyedik negyedévében 1,7 százalékra térne vissza, az energiaárak ingadozásai miatt.
A szabályozott villamosenergia- és földgázárak, valamint az üzemanyagárstopok jelenleg megvédik a háztartásokat az energiaársokktól, de a hatályos jogszabályokkal összhangban az üzemanyagárstopokat várhatóan 2026-ban kivezetik. Ennek következtében a magánfogyasztás növekedése 2026 második felében várhatóan átmenetileg lassul, majd 2027-ben az erős reáljövedelem-növekedés hatására ismét élénkül.
A jelentés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a vártnál erősebb energiaársokk az üzemanyagárstopok meghosszabbításához vezethet. Ez átmenetileg támogatná a fogyasztást és korlátozná az inflációt, de magas költséget jelentene az államháztartás számára.
A jegybank 2026 februárjában 6,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, miután azt 18 hónapon át 6,5 százalékon tartotta. Az energiaársokk és az azt övező bizonytalanság miatt várhatóan csak 2027-ben kezdi újra mérsékelni az irányadó kamatot, mérsékelt ütemben, annak érdekében, hogy az infláció tartósan visszatérjen a 3 százalékos célhoz. A kamat 2027 végére 5,5 százalék körül állhat be.
A monetáris politika terén bizonytalanság és a magasabb energiaárak miatt a jegybank várhatóan 2026-ban változatlanul hagyja az irányadó kamatot, majd 2027-ben ismét csökkenti azt.
A beruházások 2026-ban mérsékelten növekedhetnek, mielőtt 2027-ben felgyorsulnának. Az exportot 2026-ban visszafogja a gyenge külső kereslet, majd 2027-ben fellendülhet.
Az államadósság a 2025-ös GDP-arányos 74,6 százalékról 2027-re várhatóan 75,9 százalékra nő.
Az EU-val folytatott tárgyalásokban elért előrelépés lehetővé teheti Magyarország számára, hogy ismét hozzáférjen a blokkolt uniós forrásokhoz, ami erősítheti a befektetői bizalmat és a jelenlegi előrejelzésnél magasabbra emelheti a beruházásokat. Az új feldolgozóipari kapacitások rendelkezésre állása további lendületet adhat az exportnak, de az alacsony feldolgozóipari kapacitáskihasználtság miatt az új gyárakat csak akkor használják ki teljesen, ha a külső kereslet jelentősen élénkül.
A jelentés azzal számol, hogy 2027-ben a feltételezések szerint a mérséklődő energiaárak számos országban lehetővé teszik az irányadó kamatok csökkentését, többek között az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Romániában. A monetáris politika tehát várhatóan 2027-ben indítja újra a lazítást, miközben nő a költségvetési hiány.
Magyar Péter kormányának számos szakpolitikában lépnie kell a magyar gazdaság bővülése érdekében
Az OECD A növekedés és versenyképesség alapjai című kiadványában országspecifikus reformajánlásai a stratégiai tervezés, az egyértelműség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítését sürgeti hazánkban.
A Gazdasági Kilátások jelentés pedig kiemeli, hogy strukturális reformokra van szükség a költségvetési fenntarthatóság és a növekedés javításához.
A nyugdíjrendszer reformja, például a jogosultsági feltételek szigorításával és egyes ellátási szintek kiigazításával, korlátozná az idősödéssel összefüggő kiadások növekedését, amely 2070-re az előrejelzések szerint meghaladja a GDP 5 százalékát.
A jövőbeni nyugdíjak finanszírozásához azonban további költségvetési mozgástérre is szükség lesz, ami konszolidációt tesz szükségessé.
Az energiatámogatások átalakítása az árstopokról a sérülékeny háztartásoknak nyújtott célzott készpénztranszferekre növelné az energiatakarékosságra és a lakások felújítására ösztönző tényezőket, csökkentené az államháztartás energiaáraknak való kitettségét, és mérsékelné az energiaimporttól való függőséget.
A vállalkozásalapítás költségeinek csökkentése, a fizetésképtelenségi keretrendszer javítása a tőke vállalatok közötti átcsoportosításának elősegítése érdekében, valamint a kedvező üzleti környezet biztosítása a korrupció elleni küzdelem megerősítésével támogatná az üzleti dinamizmust, a versenyt és a termelékenységet, amely elmarad az OECD-tagországokétól.
A 2022–2025 közötti 16 százalékos visszaesést követően a beruházások várhatóan élénkülnek. Az exportot 2026-ban visszafogja az euróövezet lassú növekedése, mielőtt 2027-ben ismét lendületet venne.
Az energiaárstopokról a sérülékeny háztartásoknak nyújtott célzott készpénztranszferekre való átállás növelné az energiatakarékosságra és a lakások felújítására ösztönző tényezőket, csökkentené a költségvetés energiaáraknak való kitettségét, és mérsékelné az energiaimporttól való függőséget.
Bár a költségvetési politika 2026-ban várhatóan lazul a személyi jövedelemadó-csökkentések és a közszféra béremelései miatt, szükség lesz a költségvetési mozgástér újjáépítésére, hogy fel lehessen készülni az idősödéssel összefüggő kiadások, valamint a klímavédelmi és alkalmazkodási költségek növekedésére.
A vártnál erősebb energiaársokk ronthatja a növekedési és költségvetési kilátásokat, ugyanakkor a blokkolt uniós forrásokról folytatott tárgyalásokban elért előrelépés erősítheti a bizalmat és növelheti a beruházásokat.
Összességében elmondható, hogy az OECD számításai szerint a GDP a 2025-ös 0,5 százalék után 2026-ban várhatóan 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2,0 százalékkal nő. Az energiaársokk és az üzemanyagárstopok várható fokozatos kivezetése miatt a magánfogyasztás növekedése átmenetileg lassulni fog, annak ellenére, hogy erős a nominális bérnövekedés és csökken a személyi jövedelemadó.
