A MÁV Zrt. által működtetett vasúthálózat 7,3 százaléka volt használaton kívül tavaly, ez 630 kilométer sínpárt jelent. Jelenleg nincs rá piaci igény, hogy e pályákat valamely szolgáltató áruszállításra használatba akarná venni
– válaszolt a VG-nek az állami vasúttársaság kommunikációs igazgatósága. Jelezték viszont, hogy ha vasúttársasági kérés vagy alternatív használatot célzó pályázat érkezik, akkor a MÁV piaci vizsgálatot folytat le az érintett vasúti szakaszra.
A kérdést az tette időszerűvé, hogy környezetvédelmi megfontolásból Németországban viszont terítéken van a használaton kívüli pályák újbóli használatba vétele, mégpedig állami támogatással. Mint lapunk a közelmúltban beszámolt,
már 1994 és 2020 között újraaktiváltak több mint 900 kilométernyi pályát a személyszállítás és több mint 300-at az árufuvarozás számára, most pedig a kilencvenes években kényszerpihenőre küldött vonalak vannak fókuszban.
Felújításuk és használatba vételük megsegítése érdekében a települési közlekedés finanszírozásáról szóló törvény forrást teremt a szövetségi államoknak az önkormányzatok közlekedési feltételeinek javítására, a szövetségi kormány pedig a vasútvonalak újbóli használatba vételére is. Ilyen célú forrásokkal egyes szövetségi államok is rendelkeznek.
A VG érdeklődött a magyarországi pályák sorsáról döntő Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) a használaton kívüli vasúti pályákkal kapcsolatos tervekről – megmaradnak például tartaléknak, esetleg felszedik azokat –, az állaguk megőrzésének és karbantartásának költségéről, esetleges újbóli használatukról és arról, hogy ezt a hazai szabályozás ezt ösztönzi-e? A VG megkérdezte azt is, tervezi-e az állam újabb pályaszakasz használaton kívül helyezését.
A tárca kommunikációs igazgatósága közölte, hogy
az országos törzshálózat részét képező vasútvonalak listáját törvény rögzíti, az országos vasúti mellékvonalakat kormányrendelet sorolja fel.
A hazai vasútvonalak jelenlegi helyzete e jogszabályok módosításával lenne megváltoztatható, ilyen döntést azonban sem az Országgyűlés, sem a kormány nem hozott. (A hivatkozott törvényt és kormányrendeletet a válaszban megjelölték.)
A VG a költségekről a MÁV-tól tudott meg többet, eszerint
a társaság 2020-ban a vasúti pályahálózat állagának megőrzésére, karbantartására – tehát nem csak a használaton kívüliekre – 47,3 milliárd forintot fordított.
Érdekesek a kapott részadatok is. Eszerint a vasúttársaságnak összesen 7243 kilométer közforgalmú pályája van, ebből 6613 kilométeren van közlekedés. A legtöbb sínen futnak személy- és tehervonatok is: utasokat 6090, árut 6271 kilométeren továbbítanak. Azok a pályaszakaszok értelemszerűen rövidebbek, amelyeken kizárólag személy- (223 kilométer), illetve kizárólag teherszállítás (442 kilométer) folyik. A vasúti forgalom által érintett, említett 6613 kilométernyi sínből kizárólag személyforgalomban 223, teherszállításban 442 kilométer vasúti pálya érintett.
A MÁV arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes vonalszakaszok kizárólag az árufuvarozást szolgálják, ilyenek az iparvágányokhoz vezető összekötő és csatlakozó pályák. A társaság által működtetett hálózaton a személyszállító és tehervonatokon kívül mozdonyvonatok és üzemi vonatok is közlekednek.
