Ingatlantörvény román módra

Romániában "háztörvénynek" titulálják, az 1945. március 6-a -- az első, Petru Groza által vezetett kommunista kormány hatalomra lépése -- után államosított ingatlanok jogállását rendező jogszabályt. Jó ideje a "viszály almája" ezeknek az ingatlanoknak a sorsa. Elsősorban azért, mert sok vezető politikus éppenséggel pazar államosított házakban él. Az ingatlantörvény -- mint annyi más, sarkalatos belpolitikai vagy gazdasági kérdés -- valahol (vagy tán elsősorban?) "magyar ügy". Köztudott, hogy az első világháború előtt és részben még a két világháború között is, a magyar személyek, közösségek jó része igen tehetős volt. A jogszabálynak a felsőházban megszavazott legutóbbi változata éppen ezeket a tehetős, szorgalmas közösségeket, embereket, a magyar történelmi egyházakat, a közösségek, személyek jogutódjait, örököseit fosztja meg attól a lehetőségtől -- mely az utóbbi időben már-már elérhetőnek tűnt --, hogy legalább papíron visszakapják az épületeket, még akkor is, ha a törvénynek lesz egy olyan kitétele, hogy nem változtathatják meg az épület jelenlegi rendeltetését. De legalább az ingatlan használói a jogos tulajdonosnak fizettek volna bért.



A képviselőház már korábban megszavazta az államosított ingatlanok sorsát rendező jogszabályt. A kétkamarás parlament nehézkes működése most ismét oda vezetett, hogy egyeztetőbizottság elé kerül a két változat. Az eltérések lényegesek: a képviselőház verziójában minden épületnek vissza kell kerülnie jogos tulajdonosához, és az ezekben működő intézmények bérleti szerződést kötnek a volt tulajdonossal. A szenátusi változat szerint a még meglevő épületeket visszaadják a tulajdonosoknak, kivéve azokat, amelyekben közintézmények, pártok, szakszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek működnek. Ezeket csak akkor szolgáltatják vissza, ha ez nem érinti károsan a korábbi bérlőt. Nos, kérdés, ha dűlőre jut a dolog, melyik intézmény, iskola, kórház, párt, szakszervezet nyilatkozza azt, hogy önként lemond eddigi székhelyéről. A többi eltérés a bérleti szerződés időtartamára, illetve arra vonatkozik, hogy a kártérítés milyen formában történik. A képviselőház úgy rendelkezett, hogy a pénzbeni kártérítést havi részletekben kapja meg az, aki nem juthat hozzá ingatlanjához. A volt tulajdonosokra nézve hátrányosabb szenátusi változat már úgy határoz, hogy kártérítés gyanánt a volt tulajdonosok értékpapírokat kapnak, melyeket a tőzsdén forgalmazhatnak. A kártérítés mennyiségét egy speciális törvény határozná meg. Lévén, hogy minden jel arra mutat: az Iliescu vezette Társadalmi Demokrácia Pártja kerekedik felül a novemberi választásokon, mindenképpen számítani lehet arra, hogy az új, szociáldemokrata többségű parlamenti többség a lehető legfukarabb lesz, amikor a kártérítési összeg nagyságának megállapítása kerül terítékre.



A szenátusban mindössze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója tartózkodott a háztörvény megszavazásától. Négy évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ a román demokratikus kormánykoalíció tagja lett, még arról volt szó, hogy a kormányzati támogatás fejében magyar egyetemet kap az erdélyi magyarság, és az ingatlanok, földek, erdők ügye a népcsoport érdekeinek megfelelően rendeződik. Mivel úgy tűnik, az egyeztetőbizottság arra hajlik majd, hogy a szenátusi háztörvényváltozatot fogadja el, félő, hogy ez az elvárás is részben a meg nem valósított álmok fejezetébe kerül. Az egyetem ügyét sem sikerült rendezni. A föld- és a tanügyi törvény sem tökéletes, mégis azokon a területeken eredményeket könyvelhet el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, melynek ilyenkor, a választások előtt el kell számolnia a voksokkal, a hozzá fűzött reményekkel, a be nem váltott ígéretekkel. Szavazótábora az örökös belső viták, az egyes eredmények elmaradása miatt részben elbizonytalanodott, éppen akkor, amikor a román parlamentbe való bejutáshoz immár az ötszázalékos küszöböt kell átlépnie annak a pártnak, alakulatnak, mely a törvényhozó testület tagja kíván lenni.



A román pártok szenátorai már a választások utáni időszakra gondolva voksoltak a háztörvény vitájának végén. Így történhetett meg, hogy a tekintélyéből sokat veszített Kereszténydemokrata Parasztpárt -- az eddigi kormánykoalíció alappillére -- elfogadta annak a Társadalmi Demokrácia Pártjának a szempontjait, mely kormányozni készül.



Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnökjelöltje azt is kihangsúlyozta a jogszabály szenátusi vitája során, hogy Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága elé idézhetik, ha nem tartja tiszteletben a volt tulajdonosok jogait. De ez az érv sem hatotta meg a honatyákat. Kérdés, mi lesz a sorsa, kimenetele annak a több száz peres ügynek, melyek során a volt tulajdonosok az igazságszolgáltató szervek segítségével próbáltak érvényt szerezni igazuknak. A történelmi egyházak több száz iskolaépületének sorsa immár ismét bizonytalanná vált. Maga az RMDSZ sem bízik egyelőre abban, hogy az egyeztetőbizottság a volt tulajdonosok számára előnyösebb változatot preferálja majd.