Önkéntes kamarai tagság

Tóth Balázs:

Sikeres régió



"A maradás mellett döntöttünk, úgy ítéljük meg, hogy a régióban a megyei kamarának biztató kezdeményezései voltak -- hangsúlyozta az Arvit Hűtőipari Rt. vezérigazgatója. -- A kamara új székházában lehetőség van arra, hogy a cégek üzleti találkozókat szervezzenek, megbeszéléseket folytassanak. A kamara érdeme, hogy a térségben sikerült egymással megismertetni a kis- és középvállaklozókat, a nagyvállalatokat. Azt hiszem, a kölcsönös tapasztalatcsere, a jól működő kapcsolatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cégek versenyképesek legyenek a piacon. A szakmai fórumok, a szakképzés szervezésében, a nemzetközi kapcsolatok létesítésében is hasznos munkát végeztek. Ennek is köszönhető, hogy ebben a régióban az országos átlaghoz viszonyítva sok vállalkozás -- köztük nagy cégek is -- tagja maradt a kamarának. Az országos szervezettel már kevésbé vagyok elégedett, a kamara nem vett aktívan részt a gazdasági és jogi környezet alakításában. Az elkövetkező fél év fontos időszak lesz a kamarák életében. Ha sikerül bizonyítaniuk, hogy tevékenységük fontos a vállalkozók számára, a most kimaradók közül nyilván lesznek cégek, amelyek kérik majd felvételüket. Kiderülhet az is, milyen bevételi forrásokra számíthatnak, s milyen projektekhez sikerül majd csatlakozni."



Bogáti László:


Várakozó álláspont



"Nem döntöttük még el, hogy cégünk tagja lesz-e az önkéntes kamarának -- mondta a Bogáti Vállalkozás Nyomda- és Villamosipari Kft. ügyvezetője. -- Egyelőre még sok a kérdőjel, a debreceni szervezet vezetésében is változások történtek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nyomdaiparban erős szakmai szervezetek működnek, melyek magas színvonalú érdekképviseletet látnak el. Ugyanakkor nem vitatható, hogy szükség lenne jól működő kamarákra, ezt bizonyítja a nyugat-európai gyakorlat is. Igaz, ott ezek a szervezetek 100-150 éves múltra tekintenek vissza. Hogy Nyugat-Európában milyen tekintélyük van a kamaráknak, azt a saját bőrömön is tapasztaltam. Franciaországban akartam megvenni egy nyomdagépet, az eladóval már mindenben megegyeztem, de mielőtt az ügyletre pont kerülhetett volna, a kamarától is engedélyt kellett kérni, hogy a tagjai nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal. Gondolom, ha Magyarország tagja lesz az EU-nak, az a kamarai mozgalomnak is lendületet adhat. Mindenesetre az önkéntes kamara megalakulása után a tagok előtt viágossá kell tenni, hogy a szervezet milyen jogosítványokkal rendelkezik, milyen feladatok ellátására vállalkozik. A tagok ugyanis joggal kíváncsiak, hogy mit kapnak a pénzükért."



Ábrahám András:


Érdekvédelem



"A cégnél úgy döntöttünk, hogy fenntartjuk tagságunkat. Ez nem jelenti azt, hogy különösképpen elégedettek lennénk a kamara eddigi működésével, inkább arra gondoltunk, hogy valamilyen szervezethez tartozni kell -- emelte ki az ASA Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója. -- A kamarától ez ideig nem sok segítséget kaptunk, onnan tudtuk, létezik a szervezet, hogy a tagdíjat rendszeresen beszedték. Bízunk benne, hogy most változni fog a helyzet, az önkéntesség a kamarákat is arra sarkallhatja, hogy jobban végezzék munkájukat. Az építőipari cégeknek nagy segítség lenne, ha abban tudnának segíteni, hogy az ágazaton belül egy egységes szabályozási rendszer alakuljon ki. Az építőipari állami igazgatás az elmúlt tíz évben többszintűvé vált, s az egységes irányítás hiánya megnehezíti a cégek életét. Az, hogy a kamara már működő pályázatfigyelő rendszerébe beépítik a közbeszerzési információkat, nem jelent pluszsegítséget, hiszen a szükséges tudnivalókat a közbeszerzési értesítőből is megtudhatjuk. Egy építőipari pályázatnál az árajánlat a döntő, ha az nem megfelelő, nem számíthatunk sikerre. A tagdíj fizetése nem jelent gondot cégünknek, de akadhatnak olyan kisvállalkozások, amelyeknek pár száz ezer forint is számíthat."



Böőr Gyula:


Csekély segítség



"Miután nem kötelező a kamarai tagság, élünk a lehetőséggel, s nem lépünk be -- mondta az Ászári Mezőgazdasági Rt. elnöke. -- Nem látom értelmét a tagságnak, ugyanis a kamarától ez ideig nem sok támogatást kaptunk. Segítséget jelentett volna, ha piaci információkhoz jutunk, de ilyen szolgáltatás nem volt. Úgy éreztük, hogy csak kötelességünk van, a tagdíjat be kellett fizetni. Ismert, hogy a mezőgazdaság mennyi problémával küszködik, ebben a helyzetben néhány száz ezer forint megspórolása is segítséget jelenthet. Tudom, hogy külföldön erős a kamarai rendszer, de úgy gondolom, hogy kell még néhány évtized ahhoz, hogy nálunk is hasonló tekintélyük legyen. Elképzelhető, hogy itt is változik majd a helyzet, például ha egyes támogatások elnyeréséhez szükséges lesz a kamarai tagság, akkor nyilván ismét többen kérik majd felvételüket."



Pomucz János:


Aktív részvétel



"Társaságunk továbbra is tag marad, úgy gondoltuk, hogy egy ekkora cégnek a kamarában a helye -- mondta az Alföldi Gabona Rt. gazdasági igazgatója. -- Szó volt arról is, hogy a jövőben igyekszünk majd aktívabban tevékenykedni a kamarában, ezzel is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy annak működése sikeresebb legyen. Ennek reális esélye van, hiszen a cég vezetői a kamara tisztségviselői között is helyet kaptak. Az MKIK elnöke mindenesetre a napokban nagyon sok jó elképzelést vázolt fel, ha ezek megvalósulnának, nyilván a most kimaradók közül többen döntenének a visszalépés mellett. Egyetértek azzal a tervvel, hogy a kamara a tagjaiért vállaljon garanciát, s olyan minősítési rendszert léptessen életbe, mely referencia lehet a belföldi és a külpiacon egyaránt. Kedvező visszhangra találhat az is, hogy a kamara az általános érdekek mellett az ágazatiakat is képviselni kívánja. Nyilván kulcskérdés lesz az anyagi bázis megteremtése, a tagdíj befizetése "nem vágja földhöz" cégünket, de természetesen -- gondolom, sok más vállalkozással együtt -- azt sem szeretnénk, ha annak mértékét esetleg jelentősebben emelnék."