Két nemzetközi fejlesztési bank magyar cégekkel kapcsolatos bejelentését kommentálja szerkesztőségi cikkében a Budapesten megjelenő angol nyelvű hetilap. A szóban forgó két közlemény is utal a lap kommentárja szerint arra, milyen bizonytalan e két pénzintézetnek az átmenet végső szakaszába érkezett országokban játszott szerepe.



A Mol 100 millió eurós kölcsönszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Ez az ügylet első része annak a hitelcsomagnak, amelyet korábban már jóváhagyott az EU brüsszeli bizottságának fejesztési bankja. A 15 éves kölcsönt a Mol közlése szerint "nagyon kedvező feltételekkel" nyújtották, hogy segítse a cég terjeszkedését és belföldi tevékenységének magasabb szintre helyezését. Mindez nyilvánvalóan összehangban van az EIB-nek azzal a feladatával, hogy segítse uniós csatlakozási törekvéseikben a Magyarországhoz hasonló államokat.



A Budapest Business Journal szerint viszont a kölcsönüzlet közpénzek nagyon rossz felhasználását jelenti. A Molnak minden jel szerint nincsenek gondjai, hogy tisztán kereskedelmi alapon hiteleket vegyen fel. Erre példa, hogy nemrég több száz millió dolláros szindikált hitelügyletről kötött megállapodást kereskedelmi bankokkal. Amennyiben az Európai Unió azt szeretné, hogy a Mol benzinkútjai környezetbarátabbak legyenek, elég lenne ezt előírnia. Az EU adófizetőitől nem szabadna elvárni, hogy szubvencionáljanak egy 75 százalékig magántulajdonban lévő bankképes vállalkozásnak folyósítandó kedvező kölcsönt, kiszorítva a folyamatból a hitelezni kész magáncégeket.



Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) 8,6 százalékos részesedése van a BorsodChemben. Ez a pénzintézet -- múlt heti tájékoztatás szerint -- más kisebbségi tulajdonosokkal karöltve mindent megtesz érdekeinek védelmére arra az esetre, ha a cég ellenséges felvásárlási akció keretében orosz, vagy orosz érdekeltségű többségi tulajdonos kezébe kerülne.



Nem kétséges, hogy az EBRD-t aggasztja portfóliójának sorsa. Ez jó dolog, hiszen befektetéseit üzleti alapon kell kezelnie. Az EBRD abban is reménykedik, hogy megerősíti a magyarországi kisebbségi befektetők helyzetét. Sajnos jelen esetben üzleti szerepe megakadályozza abban, hogy -- legalábbis nyilvánosan -- összekösse a Gazpromnak és vezetőinek a Mol-drámában tanúsított magatartását az EBRD Gazpromnak és a többi orosz cégnek nyújtott segítségével.



Az EBRD megbízatása a volt európai kommunista országok megsegítése a magánszektorban eszközlendő befektetések révén. Ennek azonban a lap szerint elég széles körűnek kellene lennie ahhoz, hogy szabadabb kezet kapjon ilyesfajta előfeltételek megszabásához.



Az Európai Beruházási Bank részvényeseinek pedig korlátoznia kellene nem kereskedelmi jellegű infrastrukturális kölcsönök folyósítását.



A magánszektor érettsége valószínűleg még a legfejlettebb európai posztkommunista országokban sem haladta meg azt a pontot, amelyen túl a külföldről érkező közpénzek több segítséget jelentenének, mintsem akadályt. E pénzintézeteknek kölcsöntevékenységük és befektetéseik során jobban kellene alkalmazkodniuk e térség realitásaihoz.