Gyanús

A történet, amely mára bejárta a magyar sajtót, legalábbis különös: számítástechnikai üzletekben -- bizonyos jelek szerint válogatás nélkül, majdhogynem találomra -- biankó nyomtatvánnyal házkutatást foganatosít a rendőrség. A kecskeméti kapitány elismerte, hogy így van, annyit tett csak hozzá: beosztottai csupán hatósági segédletet adnak, a munka dandárját ugyanis a Szerzői Jogvédő Hivatal emberei végzik, ők a szakértői, hogy -- esetleg -- melyik CD lehet a hamis. A rendőrparancsnok törvény szabta kötelességének nevezte, hogy üldözzék a bűnt -- ez esetben a szerzői és szomszédos jogok megszegőit --, házkutatást pedig, fűzte hozzá, csakis alapos gyanú esetén hajtanak végre.
Azok, akik elszenvedték a történteket, mindent másképp látnak, és nem is kissé. Ők úgy mesélik, hogy a hatóságiak válogatás nélkül tértek be a szaküzletekbe, már-már úgy, mint ha csak sétáltak volna, és véletlenül jutott volna eszükbe, és vették elő belső zsebükből az előre kitöltött papírokat, amelyek megalapozták volna az alapos gyanút ismeretlen tettes ellen. A médiát fölzargató ügyvéd, Sándor László mindezt úgy tekinti, mint az ártatlanság vélelme elvének megcsúfolását (tény, hogy a biankónak látszó házkutatási határozatról hiányzik például az ügyszám). A hatóságok, szerinte, a gyanússág vélelme alapján jártak el: megláttak egy komputeres boltot, és rögtön bementek házkutatni, hátha találnak valamit (volt, ahol találtak, volt, ahol nem annyira). Az ügyvéd álláspontja kristálytiszta: az alapos gyanú komoly dolog, már-már bizonyítékra épül, egy ismeretlen tettes ellen indított eljárás azonban -- önmagában -- aligha alapoz meg bármit is. Ezen az alapon ma csak egy város, holnap azonban az egész ország összes komputeres üzlete lesz gyanús, holnapután pedig mindenki, akinek számítógépe van, mert alaposan föltételezhető róla -- legalábbis a hatóság észjárása szerint --, hogy illegális programot futtat a gépén, következésképp bűnös, ezért bárkinél és bármikor lehet házkutatni -- lényegében tehát mondvacsinált ürüggyel. Ez minden, csak nem jogállam, szögezi le az ügyvéd.
A rendőrkapitány azt mondja erre: emberei csak a dolgukat végzik, és a törvényi előírásokat maximálisan betartják -- az akció tehát folytatódik, ha kell (ezt már egy másik lap munkatársával közli) a város összes boltjában.
A demokratikus jogállam polgára kénytelen tudomásul venni, 2001-ben tényleg eljutottunk oda, hogy -- egyelőre (?) a szerzői és szomszédos jogok megsértésének ügyében -- a rendőrség szerint valóban mindenki gyanús lehet.
Ha valami, akkor ez az igazán nagyon gyanús.

Ballai József-->