Peugeot 107 1.0 Junior 5 a. - képgalériával
Kis fukar
A kifogásolható részletekből több is van még: a műszerfal ellenfényben erősen tükröződik a szélvédőn, a belső világítás csak a vezető ajtajának nyitására kapcsol be automatikusan, mivel a jobb oldalon nincs érintőkapcsoló. Az utóbbihoz hasonló "sóherségre" vall, hogy a vezető és a jobb első utas csak a saját ablakát tudja fel-le mozgatni. Pedig hát plusz egy kapcsoló nem kerülhet olyan sokba! Több motoros ablakra csak a Junior csomag megvásárlásával lehet szert tenni. S ha már függőlegesen állítható, igazán kár, hogy vízszintesen nem mozgatható a kormányoszlop, vagy legalább a vezetőülésnek magassága lenne változtatható… Mindettől függetlenül a törpében egészen elfogadható a vezetési pozíció. A kormányzás precíz, a rásegítés révén könnyű is, a futóművel együtt kitűnő párost alkot a kormánymű. A kocsi normál körülmények között biztonságosan és könnyen kezelhető, legyen szó országútról vagy szűk belvárosról. A rugózása azonban kissé keményebb a kényelmesnél, csaknem sportos, ennek ellenére nem ajánlatos szigorú kanyarokat venni a kis Peugeot-val, mivel gázelvétellel sem állítható vissza az ívre az orra. Ha nyomatékosabb lenne a motor, valószínűleg nem lenne ilyen gond, a 107-es Magyarországon azonban egyelőre egyetlen motorváltozattal, a maximálisan 68 lóerőt és 93 newtonmétert mozgósító 1.0 VVT-i benzinessel kapható.
Kis ügyes
Ez sem rossz, hiszen a gyártó közlése alapján a nem egészen 900 kilogrammos csöppséget 14,2 másodperc alatt gyorsítja 0-ról 100 km/órára, s 157 km/órás végsebességhez és 4,6 l/100 kilométeres vegyes fogyasztáshoz segíti. Méréseink során is hasonló értékek születtek, kivéve a fogyasztást, nálunk 6,2 literre jött ki a 100 kilométerre vetített üzemanyagigény. A tesztút nagyjából egyenlő részben tartalmazott városi, országúti és sztrádás kilométereket, ám elsősorban hajtós, próbálgatós vezetési stílusban. Az már az első métereken kiderült, hogy a motor morgós, a háromhengeres zakatolása a hiányos zajcsillapítás miatt az alacsonyabb fordulatszám-tartományokban remekül hallható. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy pörgetésre halkul, de zajongása gyors menetben már nem zavaró. Nyugodtan rá lehet hát állni a gázra, különösen autópályán, 100 felett ugyanis igen megfontoltan gyorsul, előzéskor még sztrádán sem árt visszakapcsolni egyet. Megállásból már jobban vizsgázott a 107-es. Igaz, a fékpedál hosszú úton jár és fél távig érzéketlen, onnantól azonban jól lassul az autó. A váltó ugyancsak szimpatikus, a márka többi gyártmányához képest meglepően korrektül kapcsolható, mi több, az alul a megszokottnál hosszabb, majd fokozatosan rövidülő áttételezése révén kettesben, de akár ötösben is haladhatunk 70-nel. Ez lehetővé teszi a hirtelen ki- avagy besorolást egy keresztutcából a forgalomba, majd azonos sebesség mellett a felkapcsolgatást. Remek elgondolás, remek megvalósítás.
Tetszési index: Simon Judit, a Sport1 TV műsorvezetője
Mivel imádom a kék színt és a francia autókat, nagy örömmel mondtam igent az Autó-Motor felkérésére, hogy próbáljam ki a Peugeot 107-est. Elárulom, már előtte sem volt teljesen ismeretlen számomra az apróság, de „tesztközelből” még nem volt szerencsém hozzá. Először a hiányosságaival kezdem, legalábbis azokkal, amelyek szemet szúrtak nekem. Mindenekelőtt lehetne kicsit harapósabb a motorja, továbbá számomra keménynek tűnt a rugózása, az úthibákon kifejezetten pattogott. Próbáltam, de nem tudtam teljesen felhajtani az ablaktörlő lapátját, nem hiszem, hogy könnyű lemosni a szélvédőjét. Nagyon kár, hogy a belső műanyagok többsége komorfekete. A csomagtartó viccesen kicsi, a retikülöm még belefér, de ami nem fér bele a retikülömbe, az a 107-esbe sem. A rövidke próbakör alatt még egy hibára figyeltem fel: az átlagos magasságom ellenére magas sarkú cipővel alig tudtam kikászálódni a hátsó sorból.Összességében persze nagyon tetszett a kis Peugeot. Leginkább a formája fogott meg, csak úgy sugárzik belőle a vidámság. Vezetése közben minden kézre esik, fordulékony és könnyű vele parkolni. Már az első percben otthonosan éreztem magam benne, a vezetőülés kényelmes, a hely elöl pompás. Remek ötlet, hogy a vezetőoldali napellenzőben is van sminktükör, hozzátenném, menet közben nem szoktam festeni magam, csupán ellenőrizni, hogy rendben van-e minden…
Drágaság
Ha már a megvalósításnál tartunk, más összefüggésben sajnos ismét a negatívumok kerülnek előtérbe. Nem másért, csak azért, mert – elméletileg takarékos módon – Csehországban készül, sőt a társmárka Citroën mellett a Toyota is beszállt a fejlesztésébe és a gyártásba, ami szintén jótékonyan hat a költségekre. A Peugeot 107 mégis a méretosztály legdrágább képviselője. Az 1.0 háromajtós, benzines alapkivitel ára nem sokkal marad el a 2,1 millió forinttól, míg az általunk tesztelt 1.0 Junior ötajtós 2 360 000 forintba kerül, két légzsákkal, blokkolásgátlóval, szervokormánnyal, központi zárral, de audioberendezés nélkül. Rendben, a divatos, korszerű és jó minőségű termékeknek minden iparág megkéri az árát, de a Peugeot ezzel az árképzéssel Magyarországon és a hozzánk hasonló adottságú piacokon minden bizonnyal számos potenciális vásárlótól elesik.
Így hát – a jóval értékarányosabb konkurensek ismeretében, lásd Chevrolet Matiz, Fiat Seicento, Kia Picanto – csakis olyanoknak ajánlható fenntartások nélkül, akik hajlandók az átlagosnál többet fizetni azért, hogy ne átlagosat kapjanak. Akinek fontos, hogy a megjelenését az autója is feldobja, ritkán hagyja el a nagyvárost, gyakran parkol szűk helyen, s rendszerint egyedül és csomagok nélkül közlekedik, nem fog csalódni a 107-esben.
Összességében persze nagyon tetszett a kis Peugeot. Leginkább a formája fogott meg, csak úgy sugárzik belőle a vidámság. Vezetése közben minden kézre esik, fordulékony és könnyű vele parkolni. Már az első percben otthonosan éreztem magam benne, a vezetőülés kényelmes, a hely elöl pompás. Remek ötlet, hogy a vezetőoldali napellenzőben is van sminktükör, hozzátenném, menet közben nem szoktam festeni magam, csupán ellenőrizni, hogy rendben van-e minden…
-->
[enews_gallery id='488668']
