Szakszerű, gyors döntés

Évente átlagosan három-négyszáz ügyben dönt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bíróság. Eljárását az üzleti partnerek szívesen kötik ki szerződéseikben. A választott bíráskodás lényeges előnye a rendes bírósági eljárással szemben a szakszerűen és gyorsan meghozott, állami úton azonnal végrehajtható döntés annak érdekében, hogy minél kisebb fennakadást okozzon a vita a felek működésében, s mielőbb folytatódhasson a gazdálkodás – mondta a Világgazdaságnak Horváth Éva, az igazságszolgáltató fórum elnöke. Tapasztalatai szerint az idekerülő ügyek, bár meglehetősen áttételesen, de azért tükrözik a gazdaság állapotát.

Mindenféle jogvita előfordul, amit csak a kereskedelmi élet mindennapjai produkálhatnak. Ám kétségtelen, jól érzékelhető volt a választott bírák számára is például a privatizáció időszaka. Akkoriban folytak a legnagyobb értékű perek. Az elnök asszony úgy emlékszik, egy erőmű privatizációjával kapcsolatos jogvita vitte el a pálmát, perértéke 32 milliárd forint volt. Jóllehet ma is tárgyalnak milliárdos nagyságrendű ügyeket, de inkább jellemzők a kis perértékű esetek. Tavaly például kiugróan magas ügyszámot regisztráltak. Ennek egyik oka az volt, hogy több lízingcég kötötte ki az általános szerződési feltételeiben a választott bíróság hatáskörét. Ennek következtében előttük „landolt” az autók, számítógépek lízingjéből eredő viták sora. Többnyire kis perértékűek voltak, akadt például, ahol ez az összeg nem érte el a kétmillió forintot. Kétségkívül fellendítette a választott bíróság forgalmát – ami tagadhatatlan előny –, ám Horváth Éva mégis óvja a cégeket attól, hogy kis ügyekben a választott bíróságot kössék ki. Az igazságszolgáltató fórum díjtáblázata – a külföldi gyakorlathoz hasonlóan – lépcsőzetesen degreszszív, azaz minél magasabb a perérték százalékosan, annál kisebb az eljárás tarifája. Alacsony perértéknél tehát nem feltétlenül fizetődik ki. Más kérdés, hogy sokaknak – a gyors, megalapozott döntés érdekében – így is megéri.

Az elnök asszony arra hívta fel a figyelmet: az üzleti szerződésekben a választott bíróság kikötését tanácsos pontosan megfogalmazni. A kikötéshez jó szolgálatot tesz a választott bírósági mintaklauzula, de gondot kell fordítani nem jogi kérdésekre is. Volt már olyan nagy értékű ügy, amely a választott bíróság elnevezésébe csúszott hiba miatt hatásköri procedúrát eredményezett, és igencsak elhúzódott.

Nagy tekintélyű, tapasztalt magyar és külföldi szakemberekből áll a bírák névjegyzéke. Hazai és idegen cégek egyaránt szívesen kötik ki az MKIK választott bíróságát. A magyarok azért, mert úgymond élvezhetik a hazai pálya előnyeit, a külföldiek pedig azért, mert a testület az elmúlt évtizedben komoly nemzetközi tekintélyt szerzett magának. Az egykori KGST-országok közül elsőként nálunk tették félre a nyugati felek számára elfogadhatatlan, merev eljárási szabályzatot. Kapós is lett a magyar választott bíróság. Utóbb csak erősítette pozícióját a magyar Szász Iván vezette ENSZ-munkacsoport által kidolgozott modell alapján készült választott bírósági törvény gyakorlatával. A külföldi fél szakmailag helytálló ítéletet, az eljárás során színvonalas adminisztrációt, megfelelő kiszolgálást várhat Budapesten.

Természetesen a magyarok számára a „hazai pálya” nem jelent csipetnyi részrehajlást sem. Még a látszata sem merülhet fel a kivételezésnek. Ezt a választott bíróság nem engedheti meg magának. Mert ha ilyen előfordulna, többé bizony nem lehetne elfogadtatni a külföldi ügyfelekkel a magyar választott bíróság hatáskörét. És ennek nyilvánvalóan a hazai vállalkozások látnák kárát. Hiszen akkor a döntésért külföldre kellene utazniuk, szállodára költeniük, arról nem is szólva, hogy egy idegen fórum, például az egyik leghíresebb, a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bíróságának eljárása sokkal többe kerül, mint az itthonié. És egyáltalán nem elhanyagolható szempont: amennyiben a külföldi fél jön Magyarországra, az nemcsak a kamarának, hanem a nemzetgazdaságnak is bevételt jelent – mondta Horváth Éva.

Ennek hiányában az eljárás nyelvét az adott ügy összes körülményeire, különösen a felek közötti szerződés, levelezés nyelvére figyelemmel az eljáró tanács állapítja meg.

Ennek hiányában az eljárás nyelvét az adott ügy összes körülményeire, különösen a felek közötti szerződés, levelezés nyelvére figyelemmel az eljáró tanács állapítja meg. -->