LSZK-k fejlesztése

Az áruszállítási szolgáltatások intermodális logisztikai fejlesztéséhez szükséges és elvárható kormányzati szerepvállalás eszközeinek a meghatározásakor alapelvként kell tekinteni, hogy az állam elsősorban az olyan feltételek biztosításában működjön közre, amelyeket a piac (gazdaságossági, technológiai és egyéb szempontok miatt) önmagában nem tud megoldani, ugyanakkor jelenlétük, meglétük elengedhetetlen a magas színvonalú, biztonságos, versenyképes és környezetkímélő áruszállítási logisztikai szolgáltatások elvégzéséhez – olvasható az egységes közlekedésfejlesztési stratégia tervezetében. A dokumentum öt kihívást nevesít, és ezek mindegyikéhez megfogalmazza a stratégiai célt is.

A kihívások egyike, hogy az országos jelentőségű intermo-dális logisztikai szolgáltató központok (LSZK) kihasználtsága nem kielégítő. Stratégiai cél pedig az LSZK-k hatékonyságának a javítása. A tervezet szerint a kombinált áruszállítás elterjedésében jelentős szerepe van a logisztikai szolgáltató központok kedvező tulajdonságainak. Szabályzók alkalmazásával a kellő mennyiségű, jó elhelyezkedésű és komplex logisztikai szolgáltatásokat nyújtó központok kihasználtsága optimalizálható, ennek révén az ágazat nemzetközi és regionális versenyképessége is javul. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő kiszolgáló infrastruktúra kiépítése.

A stratégiai cél indokai: éleződik a regionális versenytársakkal való verseny; a méretgazdaságosság adta lehetőségek kihasználása jobb hatékonyságot eredményez; a kombinált fuvarozás csak hatékony logisztikai szolgáltatással ötvözve valósulhat meg eredményesen. A cél megvalósíthatóságának a garanciája egyrészt az, hogy évtizedes fejlesztési előzmények, tapasztalatok állnak rendelkezésre a kombinált szállítás és a logisztika terén, másrészt, hogy relatíve alacsony az árszínvonalunk a logisztikai erőforrásoknál (munkaerő, terület, szolgáltatások). Harmadrészt pedig, hogy kedvező a szakmai befektetői megítélés. Kihívást jelent a logisztikai központok jelenlegi relatíve nagy száma, a kihasználtság szórása; a még nem teljesen kiépített intermodális logisztikai infrastruktúra, a hiányzó fontos szolgáltatáselemek; a logisztikai központokra „ráhordó” infrastruktúra hiányosságai.

A tervezet kitér arra is, hogy az országos jelentőségű logisztikai központok elérhetőségének a fejlesztéséhez jelentős uniós források állnak rendelkezésre. Az elérhetőséget javító infrastrukturális beruházásokhoz a Közlekedési operatív program, az egyéb – például logisztikai – fejlesztésekhez pedig a magántőke mellett a Gazdaságfejlesztési operatív program nyújthat támogatást.

A „kerítésen belüli” logisztikai fejlesztések ösztönzése elsősorban a logisztikai vállalkozások magas szintű szolgáltatásainak a kialakításához kapcsolódik. A központok és szolgáltatások fejlesztése a Gazdaságfejlesztési operatív programba illesztve elsősorban az intermodális és a regionális logisztikai központokban megvalósuló építési, eszközbeszerzési, IT- és egyéb fejlesztéseket ösztönözné.

A „kerítésen kívüliek” elősegítése elsősorban a közlekedési infrastruktúra hálózatára közvetlenül bekötő elemek (utak, iparvágányok, kikötők) kiépítését, fejlesztését segíti. A közlekedési módok összekapcsolásának, a gazdasági központok intermodalitása és közlekedési infrastruktúrája fejlesztésének konkrét célja az intermodális és a regionális logisztikai központok, az országos közforgalmú kikötők, az ipari parkok, az agrárbázisok és a regionális repülőterek fejlesztéséhez kapcsolódó térségfejlesztési beruházások támogatása. A trimodális centrumok fejlődése és a Duna hajózhatóságának a fejlesztése a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének a javítását szolgálja. MK