Nem akárki mondta: ha ez bekövetkezik, globális gazdasági válság jöhet
Globális recessziót okozhat, ha az olaj ára eléri a 150 dollárt – mondta a pénzügyi óriás, a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink egy interjúban. A cégvezető szerint ez akkor következhet be, ha Irán továbbra is fenyegetés marad, ami tartósan megemelheti az olajárakat.
Így érhet véget az iráni háború a BlackRock-vezér szerint
A BBC-nek nyilatkozó Fink szerint az iráni háború léptékét és eredményét még korai lenne megítélni, ám szerinte az két szélsőség közül fog kikerülni. Az egyik esetben Iránt ismét be lehet fogadni a nemzetközi közösségbe, és az olajárak a háború kezdete előtti szint alá esnek. A másik esetben azonban
az olajárak évekre 100 dollár fölött maradhatnak, és akár a 150 dolláros szintet is elérhetik, ami alapvetően rajzolhatja át a világgazdaságot, és mély recessziót idézhet elő.
A mintegy 14 ezermilliárd dollár felett rendelkező vagyonkezelő élén álló üzletember szerint elengedhetetlen, hogy az országok pragmatikusan kezeljék energiamixüket, és minden rendelkezésükre álló forrást felhasználjanak az alacsony árak érdekében. Ugyanis Fink szerint a drága energia egyfajta regresszív adóként is felfogható, amely sokkal mélyebben érinti a szegényeket, mint a gazdagokat.
A cégvezető szerint, ha az olajárak a 150 dollárt közelítik három-négy éven keresztül, rengeteg ország indul el a nap- és talán a szélenergia használata felé, ám az országok nem támaszkodhatnak csak egyetlen forrásra.
Nem tér vissza a 2007–2008-as pénzügyi válság
A BlackRock-vezér beszélt a 2007–2008-as pénzügyi válság és a jelenlegi helyzet közötti párhuzamokról is. Bár sokan a magas energiaárak és a hitelpiac bizonyos részének törékenysége miatt hasonlóságokat látnak az akkori és a mostani helyzet között, Fink szerint erről szó sincs.
A visszaváltásokat korlátozó magánhitelalapok helyzete nem hasonlítható az akkori bankválsághoz, sőt semmilyen hasonlóságot nem lát a két helyzet között a BlackRock vezetője. Ugyanis az egyes alapokat érintő problémák csak a piac kis szeletét érintik, míg az intézményi befektetők bizalma töretlen.
Nincs mesterségesintelligencia-buborék
Fink a piacot foglalkoztató másik aggodalmat is elhessegette, mondván szó sincs mesterségesintelligencia-buborékról. Ez nem jelenti azt, hogy a szektor egy-két cége nem bukik el, ám ezzel a cégvezető együtt tud élni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a BlackRock jelentős befektető a szektorban. Fink szerint a technológiai dominanciáért folyik a harc, és ha Amerika nem költ többet, akkor Kína nyer. Ezért a mesterségesintelligencia-képességek agresszív kiépítése szinte kötelező.
A BlackRock-vezér szerint ennek a legfőbb akadálya az Egyesült Államokban és Európában az energia ára.
Míg ugyanis Kína óriási összegeket költ a nap- és az atomenergia kiépítésére, addig Európa csak beszél, de nem cselekszik.
Bár az Egyesült Államok mára elérte az önállóságot az energia terén, jobban tenné, ha többet áldozna napenergiára, mert a mesterséges intelligenciához olcsó energiára van szükség.
A cégvezető a héten írt befektetői levelében már figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia számos irodai munkahelyet tüntethet el, amire most is ráerősített, szerinte a jövőben nagyobb szükség lehet vízvezeték- vagy villanyszerelőkre, míg a tengerentúlon túlságosan sokan mennek egyetemre.
