Drágul a kölcsönmunkás

IRÁNYELVEK. Alaposan megnehezítené a határozott időtartamú szerződésekkel foglalkoztatott munkaerő alkalmazását a munkaadók számára az EU miniszteri tanácsa. A testület tegnap hajnalban jutott politikai megállapodásra két, tárgyalástechnikai szempontok miatt egymáshoz kapcsolt munkaügyi irányelv tartalmáról. Az egyik a munkaidő maximális hosszát, a másik az ideiglenes szerződéssel foglalkoztatottak jogait szabályozza. A nagyobb politikai vihar az előbbi körül alakult ki, a kölcsönmunkaerőt foglalkoztató munkaadók számára azonban fontosabb lehet az utóbbi.
A megállapodás értelmében az ideiglenes szerződéssel felvett munkaerő számára már a foglalkoztatás első napjától kezdve ugyanolyan jogokat kell biztosítani a fizetés, a szabadság és az anyasági távollét tekintetében, mint a határozatlan időtartamú szerződéseseknek. Ez a gyakorlatban munkaügyi szakértők szerint azt jelenti, hogy ezentúl nagyjából ugyanannyiba fog kerülni az ügynökségtől kapott kölcsönmunkaerő foglalkoztatása, mint a „hagyományos”, határozatlan idejű szerződések keretében felvetteké.
Magyarországon a kölcsönmunkaerő részben azért lett közkedvelt az elmúlt években, mert kisebb felelősség mellett olcsóbb volt a munkaadók számára, mint a saját alkalmazott foglalkoztatása – fejtette ki lapunknak Cselédi Zsolt, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza. Szerinte a mostani szigorítás mégis logikus következő lépés a szabályozásban, hiszen például hazánkban a munka törvénykönyve egyik legutóbbi módosítása éppen a természetbeni juttatások terén „egyenlősítette” a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat és a többi alkalmazottat. Cselédi Zsolt úgy véli, további szigorítások is várhatók e téren.
A munkaidő hosszáról szóló irányelv-módosítás megerősíti azt az eddig is érvényes 2003-as direktívát, amely legfeljebb 48 órában szabja meg a heti átlagos munkaidőt, de bővíti a kivételek lehetőségét. Főleg brit követelésre lehetővé tették, hogy a munkavállaló beleegyezésével meghaladhassák ezt a plafont (opt-out). Így azonban nagy viták várhatók az irányelv ügyében együttdöntési joggal rendelkező Európai Parlamenttel (EP) – figyelmeztet Őry Csaba, az EP néppárti képviselője. Szerinte egyértelmű, hogy rugalmasabbá kell tenni a foglalkoztatási szabályokat, hiszen erre van szükség a versenyképesség növelése érdekében. Ám az egészség védelme, illetve a család és a munka összeegyeztetése is fontos, mert össztársadalmi szinten az kerül többe, ha túlságosan hamar kifacsarhatják dolgozóikat a munkaadók.
Ha a végső megállapodásban is benne lesz az opt-out lehetősége, az az EP számára egyértelműen vereség – véli Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő. Szerinte azonban nem biztos, hogy emiatt a parlamentnek teljesen meg kell akadályoznia a jogszabály elfogadását, mert ez csak egy elem a sok közül, és a teljes csomag egyensúlyát kell nézni. Ha az EP túlságosan megmakacsolja magát, könnyen lehet, hogy csak egy újabb „halott ügyet” sikerül kreálnia – húzta alá a képviselő.
Továbbra sem változik az a szabály, hogy 40 óra lehet a heti munkaidő, ha mindenkit azonos beosztással alkalmaznak – mondta lapunk kérdésére Tálas Miklós, az MSZOSZ munkajogásza. A versenyszférában azonban gyakori az egyenlőtlen munkarend, amelyre időkeretet lehet meghatározni. Az uniós előírások szerint a munkáltatók általában legfeljebb négyhavi időkereten belül oszthatják be rugalmasan a dolgozókat, Magyarországon ez maximum három hónap lehet. Kollektív szerződésben legfeljebb egy évre lehet emelni, ez jellemző például a szállodaiparban, illetve egyes felszíni bányaszati cégeknél. A háromhavi kereten belül is be kell tartani a heti, illetve a napi limitre vonatkozó szabályokat. Az előírások szerint hetente átlagosan legfeljebb 48 órát lehet dolgoztatni a munkavállalókat, míg a napi korlát maximum 12 óra. Egyes esetekben – például a készenléti jellegű munkaköröknél – ettől a szabálytól is el lehet térni. DN–UGy

(a tanácsi alku legfontosabb elemei)

Az ügynökségi kölcsönmunkaerőt az első naptól kezdve ugyanolyan bér-, anyasági és szabadságfeltételek illetik meg, mint a rendes munkavállalókat

Ettől a szabálytól kollektív szerződésekkel vagy a szociális partnerek országos szintű megállapodásával el lehet térni

Az ügynökségtől érkezett dolgozókat tájékoztatni szükséges az adott cégnél fellépő állandó munkalehetőségekről

Egyenlő hozzáférést kell biztosítani számukra a vállalat közösségi szolgáltatásaihoz (menza, bölcsőde/óvoda, közlekedés)

(a tanácsi alku legfontosabb elemei)

Az ügynökségi kölcsönmunkaerőt az első naptól kezdve ugyanolyan bér-, anyasági és szabadságfeltételek illetik meg, mint a rendes munkavállalókat

Ettől a szabálytól kollektív szerződésekkel vagy a szociális partnerek országos szintű megállapodásával el lehet térni

Az ügynökségtől érkezett dolgozókat tájékoztatni szükséges az adott cégnél fellépő állandó munkalehetőségekről

Egyenlő hozzáférést kell biztosítani számukra a vállalat közösségi szolgáltatásaihoz (menza, bölcsőde/óvoda, közlekedés) Munkaidő Forrás: Rapid

(a tanácsi alku legfontosasbb elemei)

Az ügyeleti időt aktív és inaktív részre bontják; az aktív beleszámít a munkaidőbe

Az inaktív ügyeleti időt nem szabad pihenőidőként kezelni

A szabvány munkaidőplafon heti 48 óra marad, de az egyes dolgozók máshogy is megállapodhatnak a munkaadóval

A munkavállaló beleegyezésével sem lehet heti 60 óránál több a munkaidő, kivéve, ha a szociális partnerek ezt a korlátot feloldják

Ha az inaktív ügyeleti idő is munkaidőnek számít, akkor a 60 órás határ 65 órára emelkedik Ellenvélemény Magyarország nem támogatta a tanácsi megállapodás létrejöttét, de Spanyolországgal, Belgiummal, Ciprussal, Görögországgal, Portugáliával és Máltával együtt kisebbségben maradt – mondta lapunknak az ülésen részt vevő Herczog László szakállamtitkár.

Hazánknak azért nem érdeke az opt-out alkalmazása, mert nálunk nagyon alacsony a foglalkoztatási ráta. Magyar szempontból tehát az lenne jó, ha a cégek rövidebb munkaidőben több főt alkalmaznának, nem pedig az, hogy hosszú munkaidőben kevesebbet.

-->