Budai alsó rakpart: bomba volt, bosszúság van, csatorna lesz

Augusztus első hetében a Margit hídnál elindultak a rakpartszélesítés munkálatai. Ennek előkészítéseként múlt hét második felében a parton és a folyó felől is elkezdődött a támfal melletti kőszórás kotrása (a rakpart falát támasztó, védőkövek kiemelése a mederből). Múlt szombaton, augusztus 9-én azonban egy körülbelül 100 kg-os bombát találtak a kivitelezők a kőszórásban, a Margit híd budai hídfőjétől nem messze. Aznap a bombát hatástalanították, elszállították a területről, azonban a meder, illetve a kőszórás átvizsgálása, a vízi lőszermentesítés ma még tart, de már újra folytatódik a rakpartszélesítés előkészítése (a rakparti támfal állékonyságát biztosító szerkezeti elemek, az úgynevezett szádfalak leverése) a már átvizsgált mederszakaszokon, tűzszerészeti szakfelügyelet mellett – értesítették a VGO-t az ÉlőDuna projekt felelősei.

Bár ezek a munkálatok részben a Duna felől zajlanak, mégis szükséges a rakparton az útlezárás, nemcsak a támfal megbontása miatt, biztonsági (statikai) okokból, hanem azért is, mert a folyó felől történő munkálatok szállítási, logisztikai ellátásához használja a kivitelező az alsó rakpartot.
Arra a körülbelül 3 hetes időszakra, amíg a Sziget Fesztivál előkészületei megtörténtek, illetve amíg a rendezvény, majd az építmények lebontása tart, a Sziget Kulturális Szervezőiroda kezeli azt a HÉV átjárót, amely a Szépvölgyi útról biztosít lehajtási lehetőséget a budai alsó rakpartra. Az átjárón csak célforgalmat bonyolítanak le, hiszen a sínek keresztezése miatt alacsony az összekötő út áteresztőképessége. Annak érdekében, hogy a Sziget Fesztivál után az átjárót jövő év őszéig (a rakpartlezárás végéig) használhassák az autósok, a zenei rendezvény után a III. kerületi önkormányzat átveheti az útkezelői feladatokat a Sziget Szervezőirodától. A Fővárosi Önkormányzat levélben jelezte Óbuda számára, hogy hozzájárul az összekötő út ideiglenes fennmaradásához.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az EU finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.
A teljes beruházásról az ÉlőDuna projekt saját website-ján, a www.eloduna.hu oldalon olvashatók részletek.

Háttér

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egyik legnagyobb projekteleme, a Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna. A közel 7 kilométer hosszú csatorna a főváros budai oldalán keletkező szennyvíz java részét gyűjti össze, a kelenföldi szivattyútelepre juttatja, ahonnan az a Duna alatti szennyvízátvezető csöveken keresztül a Csepel-szigeten épülő központi szennyvíztisztítóba kerül. A főgyűjtőcsatorna megépítése ezáltal lehetővé teszi, hogy a budai területek nagy részének szennyvize a jelenlegi gyakorlattal szemben ne tisztítatlanul, közvetlenül a Dunába folyjék.

A főgyűjtő kapcsán az egyik legfontosabb kérdés a nyomvonal kialakítása volt. Civil kezdeményezésre a főváros a nyomvonaltervek módosítása mellett döntött 2005-ben. Megvizsgálva a beruházási költségeket, az össztársadalmi hasznot és a megvalósíthatósági kockázatokat, a főgyűjtő váltakozva az alsó és felső rakparton fog haladni. A cél az volt, hogy a legoptimálisabb és leggazdaságosabb megoldás alakuljon ki, amely figyelembe veszi Buda gyógyforrásainak védelmét (Lukács fürdő környéke, Gellért-hegy alatti gyógyforrások), a közlekedési beruházásokat (metróépítés), valamint a világörökség részét képező budai Duna-part látképének megőrzését. Ez a cél az új nyomvonaltervvel teljes mértékben megvalósul.

A főgyűjtőcsatorna a Zsigmond térnél indul, és az Üstökös utcáig az alsó rakpart alatt húzódik majd. Az Üstökös utca vonalában alulról keresztezi a szentendrei HÉV rámpáját, nyílt feltárás nélküli építéstechnológiával. Ezt követően a Bem térig a nyomvonal a Lipthay utca vonalában húzódik, keresztezve a Margit híd budai hídfőjét, majd csatlakozik a Bem tér és Batthyány téri szivattyútelep között a korábbi években kiépült főgyűjtőszakaszhoz. Innen a Halász utcai lehajtórámpáig a Bem rakparton (felső rakpart) a 19-es villamos pályája alatt halad, majd csatlakozik a korábban a Lánchíd köz vonaláig megépült alsó rakparti szakaszhoz. Az Erzsébet hídig a nyomvonal a felső rakparton húzódik, a 19-es villamos közműmentes sávja alatt, majd a híd és a Goldman György tér között az alsó rakparton vezet. A budai rakpartot elhagyva, a Műegyetem rakpart és Bogdánfy utca között a nyomvonal párhuzamos az Irinyi József utcával, attól északi irányban az Egri József utca alatt húzódik. Az Irinyi József utca és Hamzsabégi út között követi a Bogdánfy utca vonalát, majd csatlakozik a korábban megépült főgyűjtőszakaszhoz.