A hatalmas leépítést a Citi vezérigazgatója Vikram Pandit jelentette be. Az 50 ezer fős elbocsátásra azután kerül sor, hogy idén szeptemberig már 23 ezer munkatársától megvált az amerikai bank, amelynek összlétszáma így 300 ezer főre csökken (ez a 2007-es állománynál 20 százalékkal alacsonyabb).
Pandit decemberben vette át Charles Prince-től a Citigroup irányítását, de azóta folyamatos befektetői kritika éri, mivel nem volt képes eddig egy összeszedett költségcsökkentési tervvel előállni. Várhatóan a Citi nem is lesz nyereséges 2010 előtt. A múlt héten a bank árfolyama egyszámjegyűvé zsugorodott (9 dollárra), utoljára 1998-ban volt ilyen alacsonyan a bankpapír jegyzése. A Citi idén elveszítette az értékének 68 százalékát, jelenleg piaci értéke 51,8 milliárd dollárra, annak az összegnek a kétszerese, amelyet a múlt hónapban az amerikai kormánytól kapott a bank (25 milliárd dollárt).
Tavaly 20 milliárd dolláros rossz hitelt kellett leírnia a Citinek. A banknak 100 országban van tevékenysége, de szakértők szerint az elmúlt évek alacsony technológiai beruházásai miatt, nem egységes a bankhálózat infrastruktúrája ami a külföldi terjeszkedést nehezíti meg, elsősorban Indiában, Brazíliában és Mexikóban. A Citinek a hazai terjeszkedéssel is nehézségei akadtak: a múlt hónapban a Wachovia kosarazta ki, amely inkább került a Wells Fargo, mint a Citigroup birodalmába.
A gazdasági kilátások romlásával indokolja a legnagyobb piaci értékű európai bank, a HSBC is az ázsiai részlegnél tervezett leépítést. A HSBC jelentette először az amerikai jelzálog piaci veszteségét Európában, eddigi összleírása elérte a 42,3 milliárd dollárt. Két hónapja már elküldött 1100 dolgozót az állományból a bank. A mostani leépítések többségét Hongkongban hajtja végre a brit hitelintézet. Eddig világszerte 158 ezer pénzügyi álláshely szűnt meg a subprime válság kirobbanása óta. A világ vezető bankjai pedig 709 milliárd dollárnyi rossz hitelt kényszerültek leírni.
