Kaotikusan, ellenőrzés nélkül osztogatták a lakástámogatásokat
Az ÁSZ szerint a támogatások elszámolása komoly hiányosságokat mutat, hiszen az illetékes minisztériumok nem írtak elő a bankoknak egységes módszert. Így az adatszolgáltatás teljesítése, a támogatások kalkulációja érdekében a szükséges informatikai programokat a hitelintézetek maguk fejlesztették ki.
Az adatszolgáltatások tartalma emellett a bankok felelősségi körébe tartozott, és ezt érdemben nem ellenőrizte egyetlen, a lakáscélú támogatások nyújtásában részt vállaló állami szervezet sem – mutat rá az ÁSZ.
A számvevőszék adatai szerint az állam 2000 és 2008 között összesen 1469 milliárd forintot költött lakástámogatás címén, és a költségvetési kiadások évről évre fokozatosan emelkedtek: a 2000-ben regisztrált 50 milliárd után tavaly már 186 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A támogatott hitelállomány dinamikus emelkedése emellett – hangsúlyozza az ÁSZ – hosszabb távra (10-15 évre) determinálta a költségvetés lakástámogatási kiadásait.
Az új hitelkihelyezéseknél ugyanakkor szembetűnő változásokat hoztak a 2003 végével bevezetett szigorítások: az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizakölcsönökkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes. Így az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma 10, összege pedig 8,6 százalékra csökkent az összes engedélyezett hitelállományon belül.
