A Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint az Egyesült Államokban a bankok harmada, az eurózónában nagyjából ötöde még a nyár folyamán is szorított egyet a hitelfeltételeken, úgy, hogy egy bank sem akadt, ahol akár egy kicsit is nagyvonalúbbak lettek volna a hitelelbírálásnál. Magyarországon a bankok negyven százaléka tervezett szigorítani a kis- és középvállalati kölcsönök feltételein, ami nemcsak a kamatszint, pontosabban a kamatmarzs emelését, de a hitelhez jutás egyéb feltételeinek a beszűkítését is jelenti.
Az is megfigyelhető, hogy érezhetően csökken a hitelek iránti igény, de hogy ez mennyire köszönhető a növekvő kamatmarzsoknak, s mennyire a visszaeső gazdasági növekedésnek, nehéz eldönteni. Magyarországon például az ipari termelés szintje nagyjából háromnegyede a két évvel ezelőttinek, és bár a kibocsátás, valamint az értékesítés esése megállt, egyelőre komoly növekedésnek sincs jele.
Az árbevétel elmaradása mellett természetesen még nehezebb a fix költségek fedezése, és még fontosabb a mindennapi készpénzigény kielégítésének a kiszámíthatósága, amely egyszerre növeli és csökkenti a vállalati szektor hajlandóságát hitelek felvételére.
A bankok motívumainak megértése sokkal egyszerűbb: bár a gazdasági szabadesés megállásával a hitelportfólió romlása is lassul, de még mindig romlik, és nem világos, hogy a második világháború óta legsúlyosabb gazdasági visszaesésnek mi lesz a teljes hatása a vállalati csődrátákra.
A bankrendszer fő fókusza a hitelexpanzióról és az árbevétel növeléséről áthelyeződött a behajtásra, a meglévő hitelkihelyezések menedzselésére, a hitelportfólió romlását pedig a felesleges lividitás nulla kockázatú befektetésével, azaz állampapír-vásárlással, illetve jegybanki kihelyezésével kompenzálják. A bankok hitelezési hajlandóságát tehát nem valami pénzhiány vagy az elérhető marzsok szűkössége, hanem a mérlegfőösszeg kockázatának kontrollja fogja vissza.
Ezért hibás az a vélekedés is, hogy a bankok illogikusan viselkednek, amikor nem nyújtanak a megfelelő vállalatoknak most hitelt, mert a hitelportfólió kockázati mutatóinak javítása – amennyiben a profitkövetelményeket egy ideig altatjuk – pont azzal valósítható meg, hogy a pénz kockázatmentes jegybanki eszközökbe és kincstárjegyekbe áramlik.