Egyébként úgy látják, hogy már csak a munkaerőben van pénztartalék. Mintegy 10 ezer embert kellene elbocsátani, hogy némileg mérsékeljék a pénzhiányt, ám a létszámhiánnyal küzdő intézményekben ez katasztrofális lenne. Mint azt Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke mondta: a zavartalan betegellátás érdekében demonstrációs eszközökkel kívánják elérni céljukat. A szövetség mellett az Egyetemi Klinikák Szövetsége, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület és a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 vezetői döntöttek a tervezett lépésekről.
Ha e hónap 23-ig nem történnek lépések, az egészségügyi intézményekre zöld zászlót, a dolgozók pedig zöld szalagot tűznek ki ruhájukra, s a betegeket transzparensekkel tájékoztatják. Ha a hónap 30-áig sem történik semmi, úgy nem működnek együtt az új gyógyítási minimumfeltételek megvalósításában. Ezekben rendeli el a szakminiszter, hogy milyen személyi és tárgyi feltételek mellett kell dolgozniuk. Igaz persze, hogy pénz híján nehezen is tudnák teljesíteni az előírásokat. Egy hétre rá pedig önkéntes éhségsztrájkba kezdenek az intézmények vezetői. S ha október 14-ig is változatlanul marad minden, a korlátos finanszírozásnak megfelelően szűkítik az egészségügyi szolgáltatásokat, bár kijelentették: a sürgős ellátás nem szenvedhet csorbát akkor sem.
A szaktárca közleményben tudatta: furcsállja a szakmai szervezetek vezetőinek döntését, hiszen még be sem fejeződtek a tárgyalások arról az újfajta finanszírozási koncepcióról, ami miatt úgy gondolják, hogy csökkenne a kórházak és rendelők bevétele. Azt is leszögezte a minisztérium: a válság miatt zárolt összeget ez év elején az érdekképviseleti szervezetek is tudomásul vették. Az Egészségbiztosítási Alap bevétele - a munkanélküliségből fakadó járulékkiesés miatt - a 13,5 milliárdnál lényegesen nagyobb mértékben csökken, ám a kormány garanciát vállalt arra, hogy azt már nem hárítja át az ágazatra.
