Elindult a Business Destination Management Klaszter

A BDM Klaszter a Közép-magyarországi Régióra vonatkozó, gazdasági együttműködések és hálózatok fejlesztésére kiírt EU-s pályázaton, az egy éves projekt megvalósítására, közel 26 millió forintos támogatást nyert el. A mai sajtótájékoztatón a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. is aláírta a csatlakozási szerződést és ezzel 6 tagra bővült a BDM Klaszter szervezete.

A Törökbálinton és környékén működő mikro-, kis- és középvállalkozások együttműködését elősegítő Business Destination Management (BDM) Klaszter 2009 áprilisától az Európai Unió társfinanszírozásában, 25,877 millió forintos támogatással, egy évre vonatkozó projektet valósít meg a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében.

A projekt célja, hogy a klasztertagok és az önkormányzatok közötti, illetve más szervezetekkel való kapcsolat megerősödjön, egyesítsék az adott területen meglévő szellemi és kapcsolati tőkét, valamint a vállalkozások üzleti érdekeit hatékonyan érvényesítsék. A klaszter hosszú távú működése révén megvalósulhat Budapest centralizációs hatásának ellensúlyozása, hiszen beruházások szempontjából a Közép-magyarországi Régió, ezen belül a törökbálinti térség eddig is vonzó célállomás volt, és az ingatlanfejlesztések jelentős része is – Budapest mellett – a Budaörs-Biatorbágy-Törökbálint területre koncentrálódik.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint Magyarországon az induló és fejlődő klaszterek közül ez idáig 98 pályázó, 2,4 milliárd forint támogatást nyert el. Az induló klaszterek a projektekre 15-50 millió forint, a fejlődő klaszterek pedig 50-250 millió forint közötti összeg megítélésére pályázhatnak. 2008-2009-ben a Közép-magyarországi Régióban 22 induló és fejlődő klaszter kapott támogatást, egyenként 20-80 millió forint közötti összegben.

A BDM Klaszter indulásának kezdeti szakaszában példaként szolgált a Shopping City Süd, ahol a régebben rendezetlen Bécs környéki iroda és áruház halmaz megjelenését egységesítették, és így a vállalkozók együttműködése révén ez az üzleti terület több szempontból is vonzóvá vált a beruházók és a fogyasztók számára is. Ezért a klaszter egyik legfontosabb közeljövőre vonatkozó feladatának tekinti a törökbálinti „táblaerdő” megszűntetését, az itt lévő ipari terület rendezését, a zöldövezet megóvásával. Az egységes arculati elemek, mint pl. az útbaigazító táblák, segítik majd a vállalkozásokra „találást” is.

Fő célja a szervezeti formába tömörített sokszintű és sokszínű együttműködések generálása. A klaszterek koordinációját megadott szervezeti szabályok és működési rend alapján a klasztermenedzser fogja össze – a közös munka hatékonysága indukált, központilag koordinált és ellenőrizhető, üzletileg értékes együttműködéseket generálva. Ez az egyedüli együttműködési forma, ahol a projekt fenntarthatósága is finanszírozható, biztosítva ezzel a stabil fejlődést és jövőképet. -->