Felfutás előtt az internetfelhő

Jelentős növekedés előtt áll azoknak a szoftvereknek és szolgáltatásoknak az értékesítési lehetősége, amelyek virtuális környezetbe helyezik a céges informatikai rendszereket. Az egyik legfrissebb elemzés szerint a vállalatok ebből származó bevétele 2015-ben világméretekben már meghaladja a 160 milliárd dollárt. Az iparági átalakulásban, az IT-költéssel spóroló időszakban az egyik élenjáró technológiának az elemzők a cloud computingot tartják. Az elnevezés – cloud = felhő, computing = számítás(technika) – olyan rendszerekre vonatkozó gyűjtőszó, amelyekkel a fejlesztők és a felhasználók egyaránt az interneten keresztül érhetnek el távoli számítógépközpontokban tárolt programokat és adatokat. (Az angol elnevezésnek számos magyar fordítása ismert, az eredeti koncepcióhoz talán legközelebb álló változat a „felhőbe ültetett számítástechnika”, de van, aki leegyszerűsítve internetfelhőnek hívja.)

Az amerikai Research and Market számításai alapján a cloud computingból származó bevétel már 2008-ban is elérte a 36 milliárd dollárt. Elemzői szerint a hatékonyságnövelést is célzó szoftverek ára és a működtetésükkel járó költség is csökken a következő években.

A „cloud computing” 2009 őszén még messze nincs készen, sem technológia, sem üzleti modell szempontjából nem tekinthető érettnek – mondja Fábián János, a KFKI termékfejlesztési igazgatója. Hozzáteszi azonban, hogy elterjedése földrengéserejű paradigmaváltás lesz. Alapvetően fogja megváltoztatni azt a modellt, ahogyan a vállalatok informatikai rendszereket és szolgáltatásokat vásárolnak és használnak, illetve ahogy ezen igényeiket a szállítók, szolgáltatók, rendszerintegrátorok teljesítik.

A felső vezetők karcsúbb, olcsóbb, rugalmasabb IT-struktúrát szeretnének látni, sőt, ha költség is megtakarítható vele, minél gyorsabban. A középvezetők ennél konkrétabban az IT-től függő termékeik gyorsabb piacra vitelét, illetve a belső IT üzleti fantáziát korlátozó hatásának a csökkenését remélik tőle. Az informatikai vezetők pedig nemcsak a lehetőséget érzik, de vizionálják a kockázatokat is. Adatok, teljes üzleti folyamatok és területek támogatása kerül cégen kívülre. Gyengülhet a kontroll, új biztonsági és működési kockázatok merülnek fel, amelyek kezelését meg kell tanulni. Szerintük csak hosszabb távon érdemes elmozdulni ebbe az irányba, kezdve a kevésbé kritikus területekkel. Előfordulhat, hogy bizonyos területeket soha nem is lehet majd kivinni a nyilvános felhőzónába. Ezek informatikai kiszolgálására cégen belüli „magánfelhőt” kell létrehozni, átjárhatósággal a belső és a külső felhő között. Egyelőre néhány nagy játékost tartanak csupán nyilván, amely már megjelent ilyen szolgáltatással: idesorolható az Amazon, a Google, a Microsoft, a salesforce.com.

Az Amazon és a Google a saját célra kialakított IT-infrastruktúrát igyekszik jobban kihasználni azzal, hogy cloud szolgáltatásokat kínál rajta. A helyzet olyan, mint amikor egy villamos erőmű a hulladékhőjével lakótelepeket fűt – von párhuzamot a szakértő.

Nagyvállalatoknak szerinte egyelőre korlátozottan vonzó a lehetőség, pont a viszonylag egyszerű szolgáltatások miatt. Komplex üzleti IT-szolgáltatásokat ma még nem nagyon lehet kivinni a felhőkbe. A Microsoft Windows Azure Platform nevű cloudja viszont éppen ezt célozza meg. A futtató és menedzsmentplatformok mellett „cloud fejlesztői környezetet” is kínál, vagyis nagyvállalati rendszerek is kivihetők lesznek a felhőbe. De ezeket előbb át kell írni az új környezetre, ami időbe telik.

Magyarországon a jelenleg ismert elképzelések szerint az Azure leghamarabb 2010 második negyedévétől kezdve lesz elérhető nálunk, de csak nyilvános felhő formájában. Belső vállalati IT-rendszerek magánfelhősítését a mai ismeretek szerint nem fogja támogatni a Microsoft.

Igazi „felhős” szolgáltatás szerintem ma még nincs a magyar piacon, bár vannak olyan ajánlatok, amelyek ilyen szolgáltatások előfutárának tekinthetők.

A Magyar Telekom Virtualoso nevű kisvállalati irodai rendszere önmagában SaaS (szoftverszolgáltatás) jellegű termék, de már találhatók olyan elemek is a kínálatban, amelyek a felhő irányába mutatnak. Ilyen az Amazonéhoz hasonló rugalmas tárolóhelybérlet, az adatmennyiségtől függő mentési és archiválási szolgáltatás, továbbá a fizikai vagy virtuális szerverbérlet lehetősége. Igazi cloud akkor lesz egy ilyen kínálatból, ha már nem kell előre fixen lekötni a kapacitásokat, és ha ezek menedzseléséhez odaengedik az ügyfél IT-szakembereit is. Ha ők „összekattintgathatnak” maguknak egy nagyvállalati alkalmazás futtatásához szükséges szerverfarmot a felhőben, hozzákapcsolhatnak tárolóhelyet rugalmasan konfigurálható kapacitással, és a mentésarchiválás is konfigurálás kérdése, akkor márfent is leszünk a felhőben – mondja a szakember. SGy

A másik vonalon a magyar nagyvállalatok kezdenek ilyen szolgáltatásokat igénybe venni, egyrészt magánfelhők kiépítésével, másrészt a nyilvános felhőkbe kivitt szolgáltatásokkal való lassú és óvatos kísérletezgetéssel. Ennek előfeltétele lesz a kettő közötti átjárhatóság.

A másik vonalon a magyar nagyvállalatok kezdenek ilyen szolgáltatásokat igénybe venni, egyrészt magánfelhők kiépítésével, másrészt a nyilvános felhőkbe kivitt szolgáltatásokkal való lassú és óvatos kísérletezgetéssel. Ennek előfeltétele lesz a kettő közötti átjárhatóság. Felhős alkalmazások - SaaS – szolgáltatásként árult szoftverek

- Utility computing – igény szerint kínált adattárolás

- Fejlesztőknek nyújtott webalapú hozzáférések

- Fejlesztői platformok szolgáltatásként

- Menedzselt szolgáltatások

- Kereskedelmi platform szolgáltatások-->