Az Ernst & Young a többi között egy olyan megállapodás megkötését javasolja, amelyben a tagok vállalják, hogy üzleti tevékenységüket tisztán és átláthatóan végzik, biztosítják egy harmadik, független szakmai fél általi ellenőrizhetőséget, s szerződésszegés esetén vállalják a saját maguk által előírt szankciókat. Előnyös lenne több olyan szakmai szervezetet létrehozni, amelyek független félként segítik az önszabályozást, és állandó párbeszédet folytatnak a jogszabályalkotókkal - indítványozza az E& Y lapunkhoz eljuttatott közleménye. Példaként említi, hogy a köz- és versenyszféra együttes, nyilvános elkötelezettséggel, összehangoltan tudna fellépni bármilyen kérdéses esetben. További indítványuk, hogy az alvállalkozói szerződésekbe és az együttműködési megállapodásokba kötelezően építsenek be anti-korrupciós záradékokat.
Az Ernst & Young a korrupció visszaszorításával foglalkozó anyagában a többi között emlékeztet arra, hogy a korrupt módon adott vagy szerzett megbízások többletköltséggel járnak, közvetlen gazdasági kárt okoznak nem csak a vevőknek vagy szállítóknak, de a gazdaság összességének is. A visszaélésekkel terhelt állami megbízások esetében az adófizetők zsebéből húzzák ki a pénzt. Bár a vállalatok nem etikusan szerzett üzletek révén időlegesen előnyt szerezhetnek, egy korrupciós botrány a cég jó hírnevén ejt csorbát és a jövőbeni lehetőségeinek körét, valamint a felé kialakult bizalmat drasztikusan csökkenti.
A TI Jelentésével egyetemben az Ernst & Young-nál is úgy gondolják, hogy a hatékony és gyors beavatkozást először az üzleti szférától lehet várni, ahol sürgetővé vált a korrupció-ellenes módszerek bevezetése és kiépítése. „Igaz, hogy egy előremutató, naprakész és a legjobb gyakorlatot tükröző megfelelőségi rendszer kiépítése eleinte plusz költségekkel jár, ám mindenképp egy megtérülő a tapasztalatok szerint a vállalatok éves bevételének 5-7 százaléka folyik el törvénytelen vagy etikátlan működés következtében” – mondja Biró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások vezetője. „Fontos azonban, hogy a felépített rendszer ne kizárólag a reaktív funkciókat támogassa, hanem a fókusz a megelőző lépéseken, a felelős vállalatirányításon és a megfelelő kultúra kialakításán legyen. Ezek azok a faktorok, melyek hatékonyan növelik a törvénytelen vagy etikátlan üzleti gyakorlat feltárásának esélyét, ezzel elébe kerülve az esetleges korrupciónak.” Az aktív megelőzés mellett a vállalatok elkötelezettségüknek köszönhetően pozitív üzenetet közvetítenek munkavállalóik, befektetőik, vagy alvállalkozóik felé az átlátható üzleti működéssel, az etikus vállalati kultúra kialakításával, a bizalom növekedésével, vagy akár az aktív vagyonvédelemmel - áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben.
Nyugati minta
Bár az elmúlt időkben némi javulás tapasztalható, általánosan elmondható, hogy nagy elmaradásban vagyunk a nyugati mintával szemben a vállalatok belső szabályozási rendszerét illetően. Míg az EU-ban vagy az Egyesült Államokban egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a vállalatok megfelelőségi rendszerük hatékonyságának felmérésére, a hazai gyakorlat még gyerekcipőben jár, és az üzleti viselkedést továbbra is inkább a reaktív gondolkodás jellemzi. Ennek komoly hátulütője, hogy a kockázatok nem megfelelő kezelése könnyen eredményezhet magasabb költséget és negatívan befolyásolhatja a vállalat hírnevét.
