A Lehman Brothers 639 milliárd dolláros adósságállományt halmozott fel, amikor tavaly ősszel csődöt jelentett, és ezzel kirobbant a gazdasági világválság. A Nemzetközi Valutaalap számítása szerint azóta a fejlett világban átlagosan tízezer dollárba, kétmillió forintba kerültek minden egyes embernek a kormányok különböző mentőcsomagjai - közölte az MR1 - Kossuth Rádió.
Barack Obama elnök a Wall Streeten - miközben a bankárok felelőtlenségét kárhoztatta - azt állította, hogy a pénzügyi rendszer válsága múlóban van, de nem mindenki ért vele egyet. A nagy bankok még nagyobbak lettek, és ez a bankkoncentráció hosszabb távon óriási veszélyeket rejt. A szövetségi pénzügyminisztérium még mindig milliárdokat költ a pénzügyi rendszer talpra állítására, a Bank of America jelentősen gyarapodott, a Citigroup pedig érintetlen maradt. S ez a szakértők szerint em a javulás jele.
Obama elnök a pénzügyi rendszer működése szempontjából fontos bankok további megsegítését szorgalmazza, és kormányzata szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok kimunkálásán dolgozik, de szó sincs arról, hogy a bankok a jövőben karcsúsodnának, vagy szerkezetük egyszerűsödne. A G20-as csoporthoz tartozó országok jövő heti, pittsburghi csúcstalálkozóján politikusok erőteljesebb, keményebb döntésekre akarják rászorítani Obamáékat.
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke szerint már egy évvel a Lehman Brothers csődje előtt kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a világgazdaság válság felé halad. Mint az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, az amerikai banküzemet mindenképpen fent kellett volna tartani.
Lehet, hogy a részvényesek és a kötvényesek jelentős veszteségeket, vagy a teljes befektetésük veszteségét lettek volna kénytelenek elkönyvelni, de a több mint 600 milliárd dolláros mérleg forrás oldalán álló ügyfelek és üzletfelek nem szenvedtek volna kárt, a likviditás nem tűnt volna el a rendszerből, és a többi szolgáltató papírjai sem értékelődtek volna le annyira, hogy csőd közeli állapotba kerülve az amerikai kormány segítségét igényeljék. Vagyis az egész sokkal olcsóbban megúszható lett volna.
Azóta gyakran hallani a fogadkozásokat, hogy meg fogják váltani az amerikai bankfelügyeleti, bankirányítási rendszert, de Jaksity György szerint ez csak maszatolás. „Minden korábbi krízis során is megváltoztatták, megreformálták a szabályozást, és azok sem tudták meggátolni a jelzáloghitel-szektor két legnagyobb szereplőjének a de facto csődjét. Feltehetően az új formáció sem lesz sokkal hatékonyabb.”
Magyarország későn észlelte a válságot, de a többi ország sem volt sokkal előttünk. A gazdasági szakember szerint Magyarország inkább azért van szomorú helyzetben, mert szemben a világ nagy részével, nem voltak tartalékai, amelyekkel enyhíthette volna a bajt, ezért nálunk sokkal mélyebb a krízis. És ezért kellett ennek a kormánynak felvállalni a szigorú lépéseket. Igaz, ezeknek a lépéseknek köszönhetően – és amiatt, hogy a többi ország a költségvetés lazításával kezeli a válságot - ma a miénk az egyik legpéldamutatóbb költségvetés. Viszont a reálgazdasági áldozat nálunk lényegesen nagyobb, mint az átlag.
Jaksity György úgy látja, még kezelhető az államadósság, de tartani kell a nagyon szigorú költségvetési politikát. Hogy az emberek felfogása változik-e, az más kérdés, mint mondta, amint tehetik, az emberek visszatérnek a fogyasztásnak arra a szintjére, amelyet nem feltétlen engedhetnek meg maguknak. Vagyis eladósodnak. De ez így van, amióta világ a világ – tette hozzá, megjegyezve, hogy vannak kulturális különbségek, hiszen Ázsiában sokkal inkább takarékoskodnak az emberek. És a fejlődő országok is felhalmoznak, beruháznak, megtakarítanak, exportálnak, így érik utol a fejlettebb országokat, de sajnos Magyarország ebből a szempontból is rossz ellenpélda – magyarázta.
„Élve azzal a feltételezéssel, hogy talán valamit mi is tanultunk ebből a válságból, és abból, hogy már harmadszor váltunk fizetésképtelenné húsz év alatt, én abban bízom, hogy a mindenkori kormányok egy, a mostani kormány által elfogadott józan államháztartási rendszert és politikát fognak működtetni” – mondta a gazdasági szakember. Szerinte ebben az esetben jó esély van arra, hogy 2020-ig kezelhető szintűre csökkenjen az eladósodottságunk, és kialakuljon az eddigitől eltérő gazdaságpolitika, amely nem a fogyasztásra, a belső felhasználásra helyezi a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a megtakarításra, beruházásra és exportra.
