Végre kiderül, hogy miért gyengélkedik a német gazdaság? – már 100 ezer ember kirúgásáról beszélnek ebben a szektorban

Az elmúlt években zsugorodott a német gazdaság, amelyhez gyenge export, lassuló fogyasztás és a beruházások visszaesése társul. Tavaly Németország recesszióba süllyedt az év egészét nézve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal csökkent. A GDP az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, míg a második negyedévben 0,3 százalékkal esett vissza éves szinten.

A magas energiaárak különösen megterhelik az ipart, ami főként a drága cseppfolyósított földgáz (LNG) használatából adódik. Ez a helyzet részben abból fakad, hogy Németország leállította az orosz gázimportot és a nukleáris erőműveket is bezárta. Az energiaigényes ágazatok, mint az autó- és vegyipar, emiatt kevesebbet termelnek, és csökken a profitjuk, miközben zsinórban jelentik be az elbocsátásokat.

A globális kereskedelem bizonytalanságai és a protekcionista intézkedések, például az amerikai vámok szintén kedvezőtlen hatással vannak az exportőrökre és az ipari termelésre. Ehhez kapcsolódik az ázsiai versenytársak gyors terjeszkedése, amivel a német cégek nehezen vagy nem tudnak versenyezni.

Ezek mellett komoly gondot jelent a szakemberhiány, amely az elöregedő népességgel magyarázható. A bonyolult bürokrácia sem könnyíti meg a német gazdaság helyzetét, míg a járművek iránti kereslet visszaesése az autóipart viseli meg. Utóbbit tovább súlyosbítja az elektromos autók vártnál lassabb terjedése.

Csak a német autóiparban 100 ezer munkahely szűnhet meg

Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a német cégek sorra jelentik be a leépítéseket. Az autóipar a beszállítókkal együtt 100 ezer munkahely megszüntetését tervezi 2030-ig. A legnagyobb leépítésre a Volkswagen készül: az ikonikus német autógyártó 35 ezer munkavállalót rúghat ki a következő években, míg a Bosch 18 500 embertől köszön el 2030-ig.

A világ egyik legnagyobb járműipari beszállítójának számító ZF Friedrichshafen 2030-ig összesen 14 ezer munkavállalótól köszön el. Általánosságban csökkent az iparvállalatok bevétele, miközben az EY szerint az iparban összességében 2019 óta csaknem negyedmillió munkahely szűnt meg, ebből a legnagyobb visszaesést az autógyártásban mérték.

Ezek után nem csoda, hogy Berlin is egyre borúlátóbb az ország jövőjével kapcsolatban: a jegybank nulla százalékos növekedéssel számol erre az évre, és egy százalékkal 2026-ra. A kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet szintén stagnálásra rontotta a német gazdaság idei GDP-növekedési előrejelzését az őszi prognózisában.

Fontos megemlíteni, hogy Közép-Európa erősen függ a német gazdaságtól: az exportorientált Szlovákia, Magyarország és Csehország ezer szálon kapcsolódnak Európa legnagyobb gazdaságához, főleg az autóiparon keresztül, így a német ipar gyengélkedése a régióra is rossz hatással van.