BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

VOSZ: Több százmilliós nagyságrenddel bővült a Széchenyi Mikrohitel MAX+

Jelentősen bővültek a Széchenyi Mikrohitel MAX+ lehetőségei: a konstrukció kedvezőbb és rugalmasabb feltételekkel érhető el a hazai mikro- és kisvállalkozások számára – közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szombaton közleményben az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a legfontosabb változások között szerepel, hogy a maximális hitelösszeg egy ügyletre 100 millióról 140 millió forintra emelkedik. Továbbá: az ügyfelenkénti limit 200 millió forintra, a cégcsoportonkénti keret pedig 300 millió forintra nő, és a hitel már egy lezárt üzleti év után is igényelhető. Változás még, hogy a törlesztés rugalmasabb, akár 20 százalékos emelt összegű utolsó részlet is választható – sorolták.

Kedvezőbb feltételekkel érthető el Széchenyi Mikrohitel MAX+ – tájékoztatott a VOSZ
Kedvezőbb feltételekkel érthető el Széchenyi Mikrohitel MAX+ – tájékoztatott a VOSZ / Fotó: PhotoAlto via AFP

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a KAVOSZ és a VOSZ együttműködésével megvalósuló módosítás célja, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozások gyorsabban és egyszerűbben jussanak kedvezményes forráshoz, ami elősegíti beruházásaik megvalósítását, teljesítményük növelését és a munkahelyek megtartását – olvasható a közleményben.

Fix hitel: komoly segítséget kaptak a vállalkozások 

A gazdasági kilátásokat jelenleg leginkább a bizonytalanság határozza meg, amely minden vállalkozói rétegben érezhető, erre a helyzetre reagált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a kormány, amikor életre hívta a szombaton bejelentett fix, 3 százalékos kamatozású hitelt a vállalkozások számára.  

Minden hiteltermék esetében a felső korlát 150 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy minden termék esetében ennyit legalább igénybe lehet majd venni, kevesebbet is természetesen, illetve egyes termékek esetében többet is. 

Orbán Viktor bejelentését a Világgazdaság élőben tudósította, a miniszterelnök arról beszélt az eseményen, hogy az európai gazdaságról rossz híreket lehet hallani, Európa versenyképessége folyamatosan romlik. A kormányfő szerint éppen ezért fontos, hogy folyamatosan együttműködjenek a kamarával. 

Hangsúlyozta: a nagy külföldi lapok gazdasági rovataiban arról olvashatunk, hogy romlik Európa versenyképessége, nincs terv a javítására, az energiaárak az egekben vannak, és itt van még az ukrán–orosz háború, valamint az azzal kapcsolatos gazdasági viták. A kormányfő kiemelte: beérett a kormány és a kamara együttműködésének első nagyobb gyümölcse. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben a környezetben hatalmas jelentősége van mindennek, amit a kormányzati stratégia tud nyújtani a fejlődés és a növekedés elősegítéséhez. Ezért a magyar vállalkozásokat könnyen igénybe vehető, fix kamatos hitelfelvételi lehetőséghez kell juttatni. 

A miniszterelnök bejelentése szerint 

a kis- és középvállalkozások egy 150 millió forintos tetőértékű, fix 3 százalékos kamatozású hitelt vehetnek igénybe már hétfőtől.

Így a kormány a Széchenyi-kártyával elérhető minden hiteltermék kamatát leviszi 3 százalékra. Az is kiderült, hogy 2026-ban a költségvetés ad 320 milliárd forintot a kamarának a Széchenyi-kártya rendszerén keresztül. Azt is elmondta, hogy a Széchenyi-kártya-rendszer támogatására még 2025-ben kifizetnek 250 milliárd forintot. 

A 3 százalékra mérséklődő kamat így közvetlenül alacsonyabb költséget eredményez a vállalatoknál, amit más céloknál, például beruházásoknál vagy bérfejlesztéseknél hasznosíthatnak – mutatott rá portálunknak a bejelentés után az MGFÜ vezető elemzője. Molnár Dániel hangsúlyozta: a kormányzati számítások szerint a kamatcsökkentés jövőre 60 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek, vagyis pontosan ennyi pluszforrást hagy a hazai kkv-szektornál. 

Továbbra is óriási az érdeklődés a Demján Sándor Programra

Eddig több mint 700 hazai vállalkozás kérelmét fogadta be az EXIM Magyarország, összesen 520 milliárd forint értékben. A program különösen forgóeszköz- és beruházási hitelekkel, valamint lízingkonstrukciókkal nyújt stabil, kiszámítható forrásokat a cégeknek.

A befogadott ügyletek szektorális megoszlása is sokszínű:

  • a feldolgozóipar képviseli a legnagyobb arányt 29 százalékkal;
  • az ingatlanfejlesztés és az építőipar 25 százalékkal;
  • a kereskedelem pedig 19 százalékkal szerepel az összes igénylésben.

A pénzintézet csütörtöki közleménye szerint a finanszírozások 54 százaléka forintban, 46 százaléka euróban történik, így a vállalkozások többféle pénznemben is tervezhetnek beruházásaik során.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.