Jelentős csúszásban a TITAN

Hiányzik a kormányzati koordináció, emiatt késlekedik a finanszírozási források elkülönítése, így egyelőre nem tud elindulni a TITAN program – állítják az informatikai felnőttképzési projekt üzleti és civil oldalát képviselő szervezetek. A digitális írástudás növelését célzó országos keretprogramot, amelyhez évi tízmilliárd forintnyi uniós támogatás vehető igénybe, tavaly májusban hirdették meg. A szándéknyilatkozatot a hazai informatikai vállalatokból és szakmai szervezetekből alakult Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a kormány és a Microsoft képviseletében az utóbbi cég vezérigazgatója, Steve Ballmer írta alá Budapesten.

A 2009–12 közötti időszakra tervezett TITAN-t (Tréningkeretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) a Microsoft és a hazai informatikai iparág néhány más jelentős szereplője kezdeményezte; később egyedülálló módon egymással versengő vállalkozásokkal, köztük a nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó cégekkel is kibővült. A program lényege, hogy Magyarországon is minél több legyen a számítástechnikai ismereteket szerzett munkavállaló, javuljon a kkv-szektor döntéshozóinak IT-képzettsége, és általában is több legyen a jól képzett informatikai szakember.

A projekt modellje szerint az iparág szereplői adják a szaktudást, a civil partnerek a tanulni vágyók mozgósításában segédkeznek, az állam pedig a koordinációt és EU-forrásokból a finanszírozást biztosítja.

Most a megfelelő előkészítő munkákat követően újabb stádiumába léphetne a versenyképesség fejlesztését is célzó program – ha a kormány is teljesítené a vállalásait. Ennek kapcsán Drajkó László, a MEFIT Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója egy tegnapi eseményen kiemelte: az államigazgatási oldalon túl sok a projekttel foglalkozó intézmény és szakember. Inkább technikai koordinációs problémát lát viszont a program kezelésében Braun Márton, az MVA ügyvezető igazgatója. Kürti László, az Open SKM Agency ügyvezetője azt emelte ki, hogy átfogó oktatási program nélkül minden IT-beruházás értéke megkérdőjeleződik; Szentiványi Gábor, a Linux-szállító Red Hatet Magyarországon képviselő ULX vezetője pedig az informatikai ismeretek hiányára hívta fel a figyelmet.

A munkájuk során számítógépet ténylegesen használó alkalmazottak száma ennél valamivel kevesebb.

A gépet használó dolgozók több mint kétharmadának ugyanakkor semmilyen IT-képesítése nincs. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint fele is csak kiegészítő képzésben szerzett képesítéssel (ECDL, OKJ) rendelkezik, ez ugyanis a munkaadók szemében nem nagy előny.

A munkájuk során számítógépet ténylegesen használó alkalmazottak száma ennél valamivel kevesebb.

A gépet használó dolgozók több mint kétharmadának ugyanakkor semmilyen IT-képesítése nincs. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint fele is csak kiegészítő képzésben szerzett képesítéssel (ECDL, OKJ) rendelkezik, ez ugyanis a munkaadók szemében nem nagy előny.-->