Jól őrzik az olajpénzeket
A jobboldali ellenzék előnyének apadását jelezték az utolsó közvélemény-kutatások Norvégiában, politikai bénultsággal járó patthelyzet azonban aligha valószínű a mai parlamenti választások után, mert az ország parlamentje páratlan számú – 169 – képviselővel működik. Elemzők szerint a jövőbeni kormány – bármilyen színezetű legyen – inkább őrizni és gyarapítani akarja az ország 400 milliárd dollárt meghaladó összegű szuverén vagyonalapját, semmint felhasználni.
Norvégiát az utóbbi években a Munkáspárt és két kisebb – részben környezetvédelmi ideológiától áthatott – koalíciós partnere irányította, balközép politikai orientáció jegyében. A kormány a „fair” elosztás elveit igyekezett követni, ezért nagyobb terheket rótt ki a magasabb jövedelműekre és a vagyonosabbakra. Kiállt a számottevő arányú állami tulajdon megtartása mellett, mert abban a foglalkoztatás és a helyi szakértelem terjesztésének fontos eszközét látta.
A koalícióban részt vevő „Szocialista Bal” nevű formáció keresztülvitte az üzemanyagok fokozottabb megadóztatását és a tömegközlekedés előtérbe állítását, ellenzi a privatizációt, főleg a bankokét. A balközép kormány harmadik tagjaként a kicsiny „centrista” párt kész lenne feladni a vagyonadót, a másik kettővel együtt azonban támogatja, hogy az olajbevételek révén felhalmozott vagyonból csak az átlagos hozamnak tekinthető, négyszázaléknyi hányadot fordítsák fejlesztésre évente. Ebből az összegből viszont nagyobb hányadot fordítana a vidéki körzetek – főleg a távoli észak – fejlesztésére.
Ha lesz jobboldali hatalomátvétel, annak vezető ereje a konzervatív párt lesz, amely a jövedelmek, a vagyonok és az örökösödés utáni adók csökkentésével kampányolt. Előnyben részesítené a magántulajdont, kész lenne nagyobb állami vállalatokat is privatizálni. VG
Nagy magyar exporttöbblet
A Világbank adatai szerint Norvégia az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján a világ második leggazdagabb országa (csak Luxemburg előzi meg). A 4,8 millió lakosú ország gazdasága tavaly még 2,1 százalékkal nőtt. A válság azonban őt sem kímélte: a GDP az idei második negyedévben éves szinten 2,5 százalékkal zsugorodott. Magyarország tavaly 174,1 millió euró értékben exportált Norvégiába, főleg mobiltelefonokat, IT-berendezéseket és gépjárműveket. Tavaly 28,5 millió dollár volt a norvég importunk. A kiemelkedő magyar exporttöbblet annak tulajdonítható, hogy hazánk a két fő ottani exportcikkből (energiahordozók és halászati termékek) gyakorlatilag nem vásárol. A hazánkban jelen lévő norvég működőtőke-állomány közel egymilliárd euró. A legnagyobb befektető a Pannon 100 százalékát tulajdonló Telenor.
