Nagy Elek leszámolt Parragh László utolsó hagyatékával: ugrott a luxusiroda és az elnöki Mercedes-Benz – Ausztriát csinálnak Magyarországon az MKIK-nál
Tavaly október végén nagy horderejű fejlemény állt be a magyar gazdaságban: majdnem egy negyed évszázad után új elnököt választottak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére. Parragh László helyére, széles támogatottság mellett Nagy Elek lépett.
A változás már csak azért is figyelemreméltó volt, mert az új elnök egyben Magyarország egyik legsikeresebb üzletembere, így pedig sejteni lehetett, hogy az MKIK-ra gyökeres átalakítás vár. A kinevezés óta eltelt bő egy év, lapunk pedig arra volt kíváncsi, hogy mi történt a magyar gazdaságban mégiscsak alapvető funkciót betöltő kamara működésében ez idő alatt.
Nagy Elek egyebek mellett beszélt
- az előző vezetés örökségéről,
- Parragh László rendszerének totális felszámolásáról,
- a kamaránál tapasztalt legnagyobb problémákról,
- illetve a legnagyobb újításokról,
- de arról is, hogy közel százmilliárd forinttal csökkennek a hazai a kis- és középvállalkozók terhei,
- valamint Ausztria mintájára teljesen megváltoztatnák a kamara működését.
Alább olvasható a teljes interjú az MKIK elnökével.
Nagy Elek: vége a „one man show-nak”
Több mint egy éve vezeti az MKIK-t. Milyen állapotban vette át a kamarát?
Nem teljesen köztudott, hogy a magyar gazdasági kamarai rendszer kétszintű. Van a területi kamarákból álló országos hálózat, és van az országos kamara, mint ennek a hálózatnak a központja. Az MKIK egyrészt koordinálja a vállalkozókkal közvetlen kapcsolatban álló, a vállalkozóknak szolgáltató területi kamarák működését, másrészt pedig közvetlen kapcsolatban áll a gazdaság kereteit, az üzleti környezetet szabályozó kormányzattal.
Megválasztásom előtt a vállalkozók ebből a kettős MKIK-feladatrendszerből elsősorban a kormányzati kapcsolatokat látták a hírekben, és ott is legtöbbször egyfajta „elefántcsonttorony” szemlélettel, azaz
a vállalkozók mindennapi gondjai elől elzárkózó hozzáállással nyilvánult meg az előző vezetés.
A gyakorlatilag kétharmados támogatást kapó programunkban mindkét funkciójában – a kormányzati kapcsolatokban és a területi szolgáltatások koordinációjában – alapjaiban javasoltam újraszervezni az MKIK működését. Megválasztásom után ennek érdekében gyorsan munkához láttunk, és egy széles körű átvilágítási folyamatot indítottunk el.
Ez az átvilágítás sok megújítandó helyzet feltárása (például digitális nyilvántartási rendszerek és a teljesítménymérés bevezetése, tudásalapú döntéshozatal és egységes belső és külső kommunikáció kialakítása) mellett komoly erősségeket is talált. Az egyik ilyen alap, amire építkezni tudunk, hogy hatalmas tudás és tapasztalat halmozódott fel a szervezetben, és vannak kiváló szakemberek, akik a megújult vezetői szemlélethez igazodva sokkal nagyobb értéket tudnak nyújtani a vállalkozóknak.
Mi az a három legnagyobb probléma, amivel szembesült?
- Az egyik nagyon fontos hiba, hogy a kormányzati kapcsolatokban a vállalkozók mindennapi problémáinak megjelenítése hiányzott. Az új vezetés konzultatív szemlélettel, megkérdezve őket igyekszik minél alaposabban megismerni a vállalkozók problémáit, elvárásait, javaslatait az adott témakörben, amiről a kormányzattal azután egyeztetünk.
- A másik probléma az országos szolgáltatási koordináció gyengesége volt. A 23 területi kamara legtöbbször magára volt hagyva abban, hogy mit és hogyan szolgáltassanak a velük közvetlen kapcsolatban levő vállalkozóknak. Így vannak kiemelkedően teljesítők, és vannak lemaradók. De a kampányban az országot járva még a lemaradóknál is sokszor találtunk olyan jó helyi gyakorlatokat, amelyeket országosan érdemes lehet elterjeszteni. Ha csak minden területi kamarának egy-egy legjobb helyi gyakorlatát sikerül know-how-vá alakítani, és az MKIK forrásainak segítségével a többi területi kamara számára bevezethetővé tenni, akkor már nagyon nagyot léphet előre az országos kamarai szolgáltatási rendszer.
- A harmadik legfőbb gyengeség pedig az MKIK szervezetlensége, és sajnos azt kell mondjam, önkényes kézi vezérlése volt. Minden az elnökön múlott, mindent (is) ő „tudott a legjobban”. Egy embernek az ideje és a tudása mindig véges, egy tehetséges emberekből álló, jól szervezett csoport mindig sokkal jobb teljesítményre képes, mint akár a legtehetségesebb ember egyedül. Az elmúlt egy évben talán ennek a problémának a felszámolására ment el a legtöbb időnk és energiánk, és még messze nem értük el a célunkat.
Az eddigi egyszemélyes elnöki döntések helyett bevezettük az operatív elnökség intézményét, amely már rendszeresen ülésezik, előre összeállított napirenddel, valamint az egyes napirendekhez szakmai írásos előterjesztések készülnek. Szintén teljesen új testület a Területi Elnökök Konzultációja, melynek vezetését Pintér-Péntek Imre általános elnökhelyettesre delegáltam. Ennek az új fórumnak a feladata a kamara országos hálózati működésének fejlesztése.
Szintén teljesen új szakmai és ágazati bizottsági rendszert állítottunk fel most őszre, ahol a bizottsági elnökök a saját szakterületükön jelentős autonómiát és képviseleti jogot kapnak. Államtitkári szinten akár önállóan is képviselhetik a kamarát, és szakmai egyeztetéseket folytathatnak. Mindezeket a szervezeti változásokat leköveti az MKIK alapjaiban megújuló SZMSZ-e, amely most került véglegesítésre.
Ezekből az intézkedésekből is látható, hogy
az eddig megszokott kamarai „one man show” helyett
egy tapasztalt vezetőkből álló, jól összedolgozó csapat fogja a kamarai országos vezetést elvégezni.
Milyen viszonyban van elődjével, Parragh Lászlóval?
Magam részéről lezártam a múlt vitáit, a kamara megújítására koncentrálok, és ezt kérem mindenkitől. A választások utáni működésben az a fő szempont, hogy valaki, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is, segíteni vagy gátolni szeretné a közös kamarai sikerek elérését.
Kell még két ciklus a látványos eredményekhez
Melyik a három legfontosabb döntés, változás az elmúlt egy évből?
Nehéz három pontba összesíteni az elmúlt egy év jelentős változásait, hiszen annyi mindent újragondoltunk. Minden változásnak az alapja, hogy bevezettük a „kamarai reneszánsz” szemléletet, ami a működésünk középpontjába a vállalkozókat állítja, pont úgy, ahogyan a reneszánsz idején az ember került minden gondolkodásnak a középpontjába.
Másik alapvető változás a tudásalapú működés bevezetése, amihez adatokra, információkra, tudásra van szükség. Erre az új hozzáállásra példa, hogy a kamarai választás után pont az akkori minimálbér-tárgyalások vitájában találtuk magunkat. Tudni kell, hogy a kamara köztestület, ezért nem is részese a minimálbérről döntő egyezkedési folyamatnak. Ugyanakkor mint a legnagyobb hazai vállalkozói köztestülettől informálisan mégis szinte minden érintett fél kikéri a véleményünket.
Mi a már említett új, konzultatív szemlélettel egy gyors kutatást végeztünk a vállalkozók körében, és az így kapott álláspontot képviseltük. Tavaly újra kinyílt a minimálbérkérdés, és mi újra elvégeztük a vállalkozói kutatást, ezúttal az MNB-vel közösen, aminek az eredményeiről közös sajtótájékoztatót tartottunk, és eljuttattuk a végső döntést meghozó kormányzatnak is, hogy minél inkább adatalapon, a várható következmények ismeretében lehessen meghozni a döntést.
Az új szemlélet alapján tavaly tavasszal konkrét vállalásokkal, ötéves időtávra előretekintve kötöttünk az MKIK és Magyarország kormánya között együttműködési megállapodást. Ebben világos célok, feladatok és számszerű, azaz számonkérhető vállalások vannak. Az új megállapodásnak a kézzelfogható eredménye többek között
- a fix 3 százalékos Széchenyi-kártya-hitelkamat
- vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, amely hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.
A kormánnyal és a kisvállalkozókkal a legfrissebb közös sikerünk pedig a 2025. november 17-én Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen bejelentett, tizenegy pontból álló, vállalkozásiadó- és adminisztrációcsökkentő javaslatcsomagunk, amelyet a kezdeményezésünkre a kormány a parlament elé terjesztett, ahol ellenszavazat és tartózkodás nélkül került elfogadásra a teljes program.
Ennek hatására közel 100 milliárd forinttal csökkennek hazai a kis és középvállalkozók terhei! Nem nehéz kiszámolni, hányszor 5000 forintot spóroltunk meg több százezer magyar kisvállalkozásnak.
Négy évre választották meg, 2028-ban fut ki a ciklus. Mit szeretne addig elérni? Újra fog indulni az MKIK elnökségéért 2028-ban?
Az új elnökség megválasztása után tartottunk egy kétnapos kihelyezett elnökségi ülést, ahol lefektettük a megújulás legfőbb téziseit. Itt az MKIK és a területi kamarai hálózat – ezért is a többes szám – jövőképeként ezt fogalmaztuk meg közösen: „A magyar vállalkozók azt érzik, hogy a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja.” Amiből egyenesen következik a küldetésünk: „A magyar Kereskedelmi és Iparkamarák olyan hátteret biztosítanak a magyar vállalkozások számára, amely lehetővé teszi, hogy sikeresen felkészüljenek a gazdasági környezet mindenkori kihívásaira.” Ez a célunk, ezért teszünk meg minden tőlünk telhetőt.
Ebben a ciklusban az alapvető változásokat el tudjuk indítani, de
az igazán látványos eredményeket majd csak a megújulás második, harmadik ciklusában lehet felmutatni.
Nem az a kérdés, hogy ki fogja majd akkor vezetni a kamarát, hanem az, hogy az ebben a ciklusban elinduló, vállalkozói fókuszú, szerves kamarai építkezés folyamatosan haladjon a kitűzött célok elérése érdekében.
Amikor budapesti kamarai elnöknek megválasztottak, akkor egy BKIK-imázskutatást készítettem, hogy rögzítve legyen, honnan indultunk, majd időnként ezt újra elvégeztük, hogy lássuk, jó úton haladunk-e. A BKIK imázsa nagyon alacsonyról indult, és az elnökségem során kemény munkával jelentős presztízsnövekedést értünk el. Az MKIK-ban ugyanezt a már bevált utat szeretném bejárni. Az előző év elején is készítettünk egy induló imázskutatást, amelyből kiderült, hogy bőven van hova fejlődni.
A vállalkozóknak az előző vezetés működése miatt erős kétségeik vannak, hogy a gazdasági kamarai rendszer tényleg az ő érdekeiket szolgálja-e. Szerencsére a területi kamarák jó munkája eredményeként, számos helyen van erős támogató mag, akik jellemzően eljárnak a rendezvényeinkre, olvassák a hírleveleinket, követik a honlapjainkat, közösségimédia-felületeinket. A nagy többség viszont eddig csak annyit tudott, hogy évi egyszer hozzájárulási díjat kell fizetni, amiért „cserében” az előző vezetés a már említett „elefántcsonttoronyból”, a vállalkozók napi gondjait nagyon gyakran figyelmen kívül hagyó nyilatkozatokat tett.
Nemcsak szimbolikusan fontos, hanem jelentős költségmegtakarítással is jár, hogy a Bank Centerből januárban egy saját tulajdonú, jó minőségű, de mégis puritán irodaházba költöztünk. Ugyanilyen szimbolikus, egyben költségracionalizáló gyors döntés volt, hogy
az elnöki Mercedes-Benz limuzint egy vezetőségi kisbuszra cseréltük át, ami már nem az elnök kizárólagos használatában van,
hanem a vezetőség bármely tagjának áll rendelkezésére szolgálati céllal.
Ausztriát csinálnak az MKIK-ból
Sokat beszéltünk a kamara átalakításáról. Van ön előtt külföldi jó gyakorlat?
A hosszú távú céljaink eléréséhez erős nemzetközi partnerünk is van. Már budapesti elnökként szoros kapcsolatokat építettem ki az osztrák kamarai vezetéssel, többször jártunk náluk megnézni, hogy ott mi és hogyan működik példaértékűen. A kamarai kampányban sok esetben a képzési rendszerben hoztunk osztrák működő példákat, mint olyat, amiből tanulnunk kell. Így sokat emlegettük, emlegetjük a WIFI-t, az Osztrák Gazdasági kamara gazdaságfejlesztési és gazdaság oktatási intézetét, amely Ausztria legnagyobb felnőttképzési intézete, és amelyhez hasonlóra nagyon nagy szüksége lenne a magyar gazdaságnak is.
Az MKIK teljesen megújult képzési igazgatósága már el is kezdett dolgozni ennek megvalósításán, de ez is olyan feladat, amely Ausztriában is évtizedek alatt valósult meg, így nálunk is a megújulás második, harmadik ciklusában várható nemzetgazdasági szinten érzékelhető eredmény.
Ugyancsak a hosszú távú építkezés része a tudásalapú kamara felépítése, amelyben a kutatások, az adatbázisok és a nemzetközi együttműködések révén a kamara nemcsak érdekképviselet, hanem tudástermelő, -megosztó központtá is válik majd. Ennek az építkezésnek az első elemei az MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet) kutatóintézetnek a megerősítése, az országos kutatói hálózat kiépítése, a legnagyobb nemzetközi vállalkozáskutatás, a GEM, azaz Global Entrepreneurship Monitor (Globális Vállalkozói Monitor) hazai szerepének átvétele.
A kamara egy hihetetlenül nagy szervezet, a legnagyobb ereje a több mint 900 ezer vállalkozást alkotó hálózatban rejlik, azaz mindenhová el tudunk jutni. Oda is, ahová az egyes cégek vagy személyek, vagy akár a kormányzat nehezen vagy egyáltalán nem. Tudatosítani kívánjuk a vállalkozókban, hogy mi értük vagyunk. Ezért fontos, hogy nincsenek rossz kérdések, csak rossz válaszok vannak. Nincs olyan, hogy ezért-azért elfordulunk, nem segítünk, mert mi megtesszük, amit lehet. A megújult kamarai vezetés teljesítményének mérhető mutatókon kell alapulnia.
Mit vár el az MKIK-tól a gazdaságpolitikai kormányzat?
Valós partneri viszonyban vagyunk a kormányzattal. Ez azt jelenti, hogy a kamaráé a javaslat, a kormányzaté pedig a döntés felelőssége. Ezt egy interaktív kapcsolaton keresztül valósítjuk meg, ami elsősorban tárgyalásokra, logikus érveken alapuló meggyőzésre épül a realitások figyelembevétele mellett. Ehhez a kamara új tudásalapú és konzultatív működése adja az alapokat.
Bármilyen kérésünk, javaslatunk van, igyekszünk minél szélesebb körű adatokkal, elemzésekkel alátámasztani. Ha pedig a kormánytól érkezik kérdés, véleményezési feladat, akkor igyekszünk a válaszunkat minél inkább a vállalkozóktól érkező visszajelzésekre építeni. Úgy tapasztaljuk, hogy a kormányzat is örül ennek az új működési modellnek, hiszen így a kamara valódi értéket nyújt a gazdasági döntéshozatal során, ezáltal a kormány jobb, hatékonyabb döntéseket tud hozni.
Ennek a kamarai megújulásnak a kormányzati elismerése lehet az is, hogy jelenleg szakértői szintű elemzések és intenzív kormányzati-kamarai egyeztetések zajlanak annak meghatározására, hogy
mely állami gazdaságirányítási feladatokat lehet hatékonyabban, kisebb adminisztratív terheléssel és a vállalkozói igényekhez közelebb állva ellátni a megújult országos kamarai hálózat bevonásával.
Első körben „egyablakosítani” szeretnénk több olyan ügyintézési folyamatot, amely jelenleg széttagoltan, több hatóság hatáskörében van. Van olyan üzletág, ahol a vállalkozó hét helyen is kell intézze az ügyeit! Mi ezeket egyszerűsíteni szeretnénk.
Az MKIK az Eurochambers, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége tagszervezeteként szoros szakmai kapcsolatban áll az európai kamarai hálózattal, így számos jól működő modellt ismerünk, és azokat folyamatosan elemezzük. Több sikeres példa is van előttünk.
- Az osztrák kamara rendkívül erős jogosítványokkal rendelkezik, különösen a duális szakképzés irányításában, a szakmai vizsgáztatásban és a mesterképzésben; ezek a területek Ausztriában gyakorlatilag teljes egészében a kamara kezében vannak, magas presztízzsel és hatékonysággal.
- A német kamarák fontos hatósági jogköröket gyakorolnak a szakképzésben, a szakmai képesítések kiadásában, a vizsgáztatásban és számos engedélyezési eljárásban.
- Az olasz kamara szerepe hagyományosan inkább szolgáltatói és tanácsadói területen erős, különösen a fiatalok vállalkozóvá nevelésében, a pályaorientációs programokban és a helyi gazdaságfejlesztésben.
Ezek a jól működő külföldi modellek különböző elemeikben mind bizonyítják, hogy a kamarai hálózatra építve lehetséges az adminisztráció csökkentése, a döntéshozatal gyorsítása és a vállalkozók érdekeinek hatékonyabb képviselete. Jelenleg szakértői munkacsoportjaink azt vizsgálják, hogy a fenti rendszerek mely jól bevált megoldásai emelhetők át úgy a magyar körülmények közé, hogy azok valóban a hazai vállalkozások érdekeit és sikerességét szolgálják.
Mi az ön elvárása az MKIK-val szemben?
A legfontosabb, hogy hatékonyan szolgáljuk a magyar gazdaságot, ezáltal a magyar vállalkozások érdekeit. Ehhez a kamara munkatársainak és a tisztségviselőknek is „ütemet kell váltaniuk”,
nem elég az eddigi kamarai tevékenységeket apránként javítgatni, hanem gyors és jelentős változások kellenek,
amelyeknek egy része már meg is történt az elmúlt egy év során. Természetesen a gyors ütemű változás néha panaszokkal is jár az érintettek körében, de ahogy a vállalkozók számára egyre több értéket teremtünk (lásd a 2026-os közel 100 milliárdos adó- és adminisztrációcsökkentő programunkat, ami 2027-ben már meghaladja a 100 milliárdot), úgy nyer egyre inkább értelmet ez az általam támogatott kamarai átalakulás.
Célunk, hogy vállalkozásaink itthon és külföldön is bátran, felkészülten nézzenek szembe a következő évtizedek kihívásaival, amelyek most elsősorban a digitális világból, a technológiai szektorból érkeznek.
Nem akárki mondta ki Szlovákiából: „Mindig irigyek voltunk Magyarországra”
„A szlovákok csak ötmillióan vannak, önök magyarok tízmillióan, mindenki nagyobb nálunk. Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy ne működjünk együtt” – erről is beszélt Robert Fico elődje magyar vállalkozóknak. Ők a napokban fogadták a különleges szlovák vendéget, zárt körben találkoztak a volt miniszterelnökkel, Eduard Hegerrel, aki Nagy Elek üzletember, kamarai elnök meghívására érkezett a fővárosba. A legfőbb üzenete az volt, hogy a V4 óriási lehetőség előtt áll.
