Most vagyunk a mélyponton

Apró, de annál lényegesebb ponton különbözik a frissen megjelent két kutatóintézeti előrejelzés a Kopint-Tárkiétól. Sem az Ecostat, sem a GKI nem számol ugyanis gazdasági növekedéssel még 2010-ben sem. Igaz, így is optimistábbak annál, mint amit a kormány jelez előre, utóbbi ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetett számok alapján további 0,9 százalékos zsugorodást vár. Míg nálunk a növekedés beindítása, addig a legtöbb európai országban, de az USA-ban is az egyensúlyi pályához történő visszatérés kerül a gazdaságpolitika homlokterébe – jósolják a kutatók. Az idei negyedik negyedévben lehet érezhetően enyhébb a magyar visszaesés, a GKI 4, az Ecostat 4,5 százalékos mínuszt vár.

Egyben azonban nagy az egyetértés: teljesülni fog a PM idei 3,9 és a jövő évi 3,8 százalékos GDP-arányos deficitterve, ebben valószínűleg a szoros IMF-felügyelet is tükröződik. Az inflációs előrejelzésben sem nagyon tér el a két tegnap kiadott kutatóintézeti előrejelzés: az idén egyaránt 4,4 százalékot prognosztizálnak, jövőre pedig az Ecostat 4,1, a GKI 4 százalékos drágulást jósol. Az ez év júliusi áfaemelést tehát nem tudják majd teljes egészében érvényesíteni az eladók a vásárlók felé. Jövőre pedig ahogyan jött, úgy el is tűnik az áfahatás az éves árindexből – legalábbis ezt várják a szakértők.

Abban is egyetértenek, hogy a magyar gazdaságot a fiskális megszorítások miatt eleve legyengült állapotban érte a világgazdasági recesszió okozta sokkhatás. Már korábban megfigyelhető volt egy társadalmi-intézményi válság is – fejtette ki Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója, hozzátéve: a költségvetési kiigazítás elkerülhetetlen volt. A kutatóintézet szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy a korábbi favoritnak számító balti térség lényegesen rosszabbul teljesíthet a következő időszakban hazánknál, de a szűkebb régió, a visegrádi országok átlagánál is jobban növekedhetünk, s főként az egyensúlyi mutatóink lehetnek lényegesen jobbak.

A külső egyensúly javulásában két tényező játszik fontos szerepet: egyrészt folytatódhat a külkereskedelmi mérleg javulása, másrészt a kívülről történő hitelfelvétel szorulhat vissza. Ezek a folyamatok már az év első felében markánsan megjelentek, de mindkét kutatóintézet a tendencia folytatódásával számol. További közös pont, hogy a mostani 270 forintos euróárfolyam stabilizálódását vetítik előre az intézetek, amely lehetővé teszi a jegybanki kamatcsökkentési ciklus folytatását.

Eltérően látják a munkaerő-piaci folyamatokat a kutatók, bár a különbség árnyalatnyi: míg a GKI szerint megállapodik 9,8 százalékon az állástalanság, addig az Ecostat az idén 10, jövőre 10,5 százalékos rátával kalkulál. Az ágazati folyamatokban azonban ennél is nagyobb eltérés mutatkozik: az építőipar termelésének további 4,5 százalékos esésével számol a jövő évben az állami intézet, míg a GKI 2010-re már bővülésre számít. Az iparban viszont éppen az Ecostat jósol gyorsabb kilábalást a válságból.

Most mégis mi lehetünk a következő eurózóna-csatlakozók, amennyiben a kutatóintézetek várakozásai helyesnek bizonyulnak.

Reálisnak tartanának egy 2013-mas bevezetést, ehhez azonban legkésőbb jövő tavaszig kellene az euró előszobájaként emlegetett ERM II árfolyamrendszerhez csatlakozni.

Most mégis mi lehetünk a következő eurózóna-csatlakozók, amennyiben a kutatóintézetek várakozásai helyesnek bizonyulnak.

Reálisnak tartanának egy 2013-mas bevezetést, ehhez azonban legkésőbb jövő tavaszig kellene az euró előszobájaként emlegetett ERM II árfolyamrendszerhez csatlakozni.-->