Nincs kizárva újabb intervenció, most tartotta a kamatot az SNB

Az előzetes elemzői konszenzus egyöntetűen a jelenleg 0,25 százalékos ráta tartását valószínűsítette, mint azt szakértők kiemelték, az SNB erősen anti-deflációs politikát folytat, és ehhez minden eszköz bevetésével számol.

A Bloomberg hírügynökség által megkérdezett 21 közgazdász mindegyike a tartást valószínűsítette. Erre utalt korábban Thomas Jordan, az SNB kormányzótanácsának tagja is, aki folytatódó deflációs kockázatokról beszélt. Az SNB mai nyilatkozatában megerősítette, hogy folytatja a vállalati kötvények vásárlását is, hogy így segítse kilábalni a gazdaságot az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságából. Ahogy vártuk, az SNB folytatja eddigi politikáját” – mondja Reto Hünerwadel, az UBS zürichi elemzője. „Ma viszont még korai lenne változtatni az eszközökön, nincs szükség még monetáris szigorításra sem, ahogy a deflációs veszély valamelyest enyhül.” – mondta Ursina Kubli, a Bank Sarasi zürichi szakértője.

Fontos utalás viszont kiolvasható volt Jean-Pierre Roth, jegybank-elnök szavaiból, aki az intervenció jogának fenntartását említette. A pénzügyi krízis tavaly őszi eszkalálódását követően a svájci frank vált ugyanis az egyik menedék devizává, ami miatt a fizetőeszköz olyan szintre erősödött, hogy az már veszélyeztette az ország gazdasági versenyképességét, sőt deflációs nyomást is gerjesztett. Március 12-óta több devizapiaci intervenciót hajtott végre az SNB, amelyben a frank gyengítését célozták, vagyis a pénznem 1,50-es szint fölötti régióban tartását az euróval szemben. Tavaly év elejétől márciusig 7 százalékot erősödött a frank az euróval szemben, az első intervenció, vagyis március óta 2,7 százalékot gyengült az ország fizetőeszköze, jelenleg a döntést követően a kényelmes 1,5193-as szinten mozog az euróval szemben.

„Az anti-deflációs politika eszköze a frank gyengítés, amelynek jogát fenntartja az SNB, de egyelőre konkrét intervencióra nincs szükség” – mondja Barta György, a CIB Bank elemzője. A frank az elmúlt hónapokban nagyon szűk sávban mozgott, amelynek az erős oldalától, vagyis az 1,50-es határról igyekezett korábban elterelni az árfolyamot a jegybank, míg a gyengébbik szélen, az 1,52-es sávszélen elengedte a árfolyammozgást. Barta György szerint az intervenció elvi lehetősége mindenképp fennáll, ugyanis egy esetleges negatív fordulat a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságban még olyan szintre lökheti az alpesi ország devizáját, ahol az SNB-nek már be kell avatkoznia. Ennek valószínűsége az esetleges piaci korrekció mélységétől és sebességétől függ, vagyis, hogy milyen hirtelen fordulhat meg a szél a piacon – mondja a szakértő, hozzátéve: ma ennek lefolyása még nem látható.

Egy esetleges piaci intervenció mindenképpen kihatna a forint-frank árfolyamára is, elsősorban az euró-frank, és euró-forint keresztárfolyamokon keresztül (utóbbinak lényegesen nagyobb a volatilitása, mint az előbbinek, az SNB értelemszerűen euróért adna el frankot). A szakértő szerint ezt az óvatossági tényezőt mindenképp bele kell építeni az előrejelzésbe, viszont az év végén – várhatóan – a jelenlegi szint közelében 177-178 forint közelében várható a frank ára.