Terhessé vált a segítség
Hónapokon belül meg kívánja kezdeni az 5,1 milliárd eurós állami tőkeinjekció visszafizetését a BNP Paribas francia bankóriás, elkerülendő, hogy 2010 nyarától drasztikusan emelkedjenek a törlesztési költségek. A pénzintézet ezzel az elhatározással azon svájci és amerikai bankok nyomdokaiba lép, amelyek igyekeznek kivásárolni a hitelnyújtás vagy egyéb bankmentő akciók révén házon belülre került állami tulajdonosokat. A bankvezetők sietsége több okkal is magyarázható. Egyfelől a segítségnyújtás feltételeként az állam gyakran kényszeríti a vállalati hitelnyújtás kibővítésére a pénzintézeteket, másfelől az adókból finanszírozott működéssel a bónuszkifizetések központi korlátozása is együtt jár.
A francia államtól kapott pénzügyi segítség visszafizetése igen drágává válik 2010 júniusa után, ezért már korábban meg kell kezdenünk a törlesztést – fogalmazott Baudouin Prot, a BNP Paribas vezérigazgatója. A fenti dátum előtt a pénzintézeteknek csupán az állami tőkeinjekció névértékét kell kifizetniük, utána azonban fokozatosan annak 103, 105, majd 110 százalékára emelkedik a törlesztendő összeg. Párizs éppen ezért korántsem repes az örömtől, amiért a francia nagybankok ilyen „stréber” adósnak bizonyulnak. Tekintettel a hitelintézeteknek nyújtott pénzügyi segítségre, jogos elvárás velük szemben, hogy több befizetéssel járuljanak hozzá a gazdaság talpra állításához – fogalmazott Christine Lagarde pénzügyminiszter a korai visszafizetés miatt elmaradó kamatokra utalva.
A kivásárlás már több esetben igen gyümölcsöző üzletet jelentett az illető költségvetéseknek (VG, augusztus 25., 4. oldal). Így például a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és az American Express már nyáron kamatostul visszafizette a mentőövet, két számjegyű nyereséget termelve az USA szövetségi kincstárának. A svájci UBS megsegítése is jó üzletnek bizonyult, hiszen Bern 1,2 milliárd frankos (180 milliárd forint) profittal adott túl augusztusban a pénzügyi óriásban szerzett 9 százalékos részesedésén.
Bár a brit vagy a német kormány egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy ilyen sikeresen adjon túl kényszerből vásárolt banki pakettjein, a tőzsdék szárnyalásának köszönhetően jelentős mértékben olvadtak például Londonnak az RBS-ben szerzett 70 vagy a Lloydsban vásárolt 43 százalékos részesedéseihez kötődő veszteségei. Az időközben elkönyvelt árfolyamnyereség realizálásának gyakorlati megvalósítása ugyanakkor sokszor nem könnyű feladat.
Az állami tulajdonba került brit banki részesedések kezelésére a londoni pénzügyminisztérium által létrehozott vállalat (UKFI) vezetője például tegnap igyekezett eloszlatni azokat a piaci félelmeket, hogy a kabinet a választások előtt politikai célzattal kíván értékesíteni részvénycsomagokat, akár az elérhető legmagasabb árfolyamnál olcsóbban is. Elemzők ugyanakkor elképzelhetőnek tartják, hogy az UKFI apróbb pakettek értékesítésével akarja tesztelni, milyen áron adhatna túl például az RBS-ben szerzett 70 százalékos részesedés egy darabján, amellyel a költségvetésre nehezedő terheket is enyhíteni tudná. Reuters, The Independent, FT.com
Az olasz bankok nem kérnek az állami mentőövből
Az olasz pénzintézetek még el sem jutottak addig a pontig, hogy szabadulniuk kelljen az állami tulajdonosoktól.Az inkább konzervatívnak számító piaci konstrukciókra koncentráló itáliai nagybankok ugyanis kisebb kitettségük révén mindeddig szinte teljes mértékben el tudták kerülni, hogy állami tőkeinjekciót kelljen igénybe venniük. Még a pénzügyi válság miatt leginkább sújtott UniCredit, az ország első számú pénzintézete sem kért az adófizetői eurómilliárdokból, és kedden bejelentette: inkább a piaci alapú tőkeemelés útját választja.
A pénzügyminiszterről elnevezett „Tremonti-kötvények” a csatolt feltételek, vagyis a törlesztési költségek, illetve a vállalati hitelkihelyezésbe való állami beleszólás miatt népszerűtlenek a bankok körében.
Az inkább konzervatívnak számító piaci konstrukciókra koncentráló itáliai nagybankok ugyanis kisebb kitettségük révén mindeddig szinte teljes mértékben el tudták kerülni, hogy állami tőkeinjekciót kelljen igénybe venniük. Még a pénzügyi válság miatt leginkább sújtott UniCredit, az ország első számú pénzintézete sem kért az adófizetői eurómilliárdokból, és kedden bejelentette: inkább a piaci alapú tőkeemelés útját választja.
A pénzügyminiszterről elnevezett „Tremonti-kötvények” a csatolt feltételek, vagyis a törlesztési költségek, illetve a vállalati hitelkihelyezésbe való állami beleszólás miatt népszerűtlenek a bankok körében.-->
