Védik a tartós befektetést
Ehhez egy úgynevezett tartós befektetési szerződés alapján a kliensnek le kell kötnie legalább 25 ezer forintot valamelyik pénzügyi szolgáltatónál. Az összeget a lekötés során szabadon teheti majd bankbetétbe vagy forintban denominált tőkepiaci eszközökbe, illetve olyan forintalapú értékpapírokba, amelyek hozama kamatjövedelemnek minősülne (például befektetési jegybe vagy állampapírba). Ha a befektetést legalább öt évig megtartja – vagyis nem vesz ki pénzt a számláról –, az úgynevezett lekötési hozam után nullaszázalékos adót kell fizetnie, három- és ötéves időtáv között pedig 10 százalékos adó terheli a felvett összeg nyereségét. Ha viszont a kliens három évnél korábban feltöri a befektetést, a hozam után 25 százalékos közterhet kell lerónia.
A kormány a törvényjavaslat indoklásában nem titkolja, hogy a jelenleg nem túl népszerű hosszú távú befektetéseket kívánja az adókedvezménnyel ösztönözni. A kezdeményezés egyébként hasonlít a hosszú távú befektetési számla ötletére, amelyet először a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) vetettek fel nagyjából két évvel ezelőtt. Az akkori tőzsdeelnök, Szalay-Berzeviczy Attila javasolta akkor a kormánynak a legalább hároméves befektetések kamatadó- és árfolyamnyereségadó-mentessé tételét. „A BÉT messzemenően üdvözli a kormány javaslatát” – mondta lapunknak a törvénytervezetről Mohai György, a tőzsde vezérigazgatója, aki szerint bár sokféle kérdés felmerülhet még a témában, a szemlélet jó.
További újdonság, hogy a tartós befektetéseket tartalmazó számlákra a nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) lévő megtakarításokat is át lehet majd vezetni. A 2011-től megkötött nyesz-szerződéseket egyébként a kormány kiiktatná az szja-törvény hatálya alól, és további három év átmenettel a meglévő számlákra történő befizetésekkel összefüggő adókiutalás intézményét is megszüntetné.
A törvényjavaslat kiterjesztené a most csak a tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvezményes adózási szabályokat a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci tranzakciókra is. A jövőben ezek árfolyamnyeresége után is 20 százalékos adót kell leróni, emellett a nyereségből levonható lesz az adóévben, illetve az azt megelőző két évben elszenvedett tőke-
piaci veszteség. „Még nem tudjuk, pontosan hogyan érinti ez a BÉT-et, de ez a szabályozás összhangban van az EU tőkepiacokról szóló felfogásával” – mondja Mohai.
Ám annak, aki jobbára alacsony kockázatú eszközbe fektet, erre nem biztos, hogy szüksége van. Megkönnyítheti viszont az életét, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó új szabályozáshoz kapcsolódóan a magánszemélyek állampapírok vagy befektetési jegyek esetében dönthetnek úgy is, hogy a befektetések nyeresége után a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint adóznak. Ezt azt jelenti, hogy a hozam adóterhét a pénzügyi szolgáltató vonja le és fizeti be. VG
