Mayer Erika elmondta: nem csak fogyasztói, hanem kereskedői oldalról is nagy szükség van a tanúsítási rendszerrel. Egyrészt Magyarország európai szinten jelentős lemaradásban van az elektronikus kereskedelem terén, másrészt a hazai jogi szabályozás igen összetette, így az internetes áruházak üzemeltetőinek nehézséget okozhat a megfelelő weboldalak kidolgozása. Ami a hazai fogyasztókat illeti: az internetezők mindössze 19 százaléka vásárolt már a világhálón és közülük is csak 4 százalék számít rendszeres vásárlónak. Holott a statisztikákból az is kiderül, hogy a neten vásárlók 80 százaléka csak pozitív tapasztalatokat szerzett. Mayer Erika szerint a fogyasztói bizalmatlanságot enyhítheti a Fair Business.
A tanúsítvány két évre kapják meg a feltételeknek megfelelő cégek. Ha eközben jelentős jogszabályváltozás történik vagy új biztonsági kockázat merül fel, illetve ha az adott webbolt nagy mértékben átalakul, a cégnek újra minősíttetnie kell a webhelyet. Fontos tudni ugyanakkor, a minősítés nem vonatkozik a teljesítésre, vagyis arra, hogy az adott webes üzlet megfelelő minőségi és mennyiségű terméket szállít-e a fogyasztónak. Ilyen jellegű probléma megoldásában segít a Fair Business alternatív vitarendezési fóruma. A tanúsított cégek vállalják, hogy fogyasztói panasz esetén alávetik magukat az eljárásnak, bár a döntés el nem fogadása nem jár automatikusan a tanúsítvány elveszítésével.
Mayer Erika elmondta: a Fair Business szeptember elsején startolt, eddig egy cég kapta meg a tanúsítványt és két kérelem vizsgálata folyamatban van.
Az első tanúsítvány tulajdonosa a GRoby. Nagy Sándor, a cég ügyvezetője a kezdetektől részt vett a projektben, így – mint mondta – természetes, hogy az internetes élelmiszer áruház az elsők között jelentkezett a tanúsítványért. Az ügyvezető szerint Magyarországon nem túl nagy az érdeklődés egy ilyen minőségbiztosítási rendszer iránt, mivel a cégek „a saját bizniszüket építik”, a kormányzat is csak utolsó másfél évben koncentrált a szektor támogatására.
Nagy Sándor szerint az internet túl nagy csábítást jelent , hiszen pillanatok alatt létrehozhat bárki egy webáruházat ingyenes szoftver segítségével. Míg egy offline kereskedő cég beindításához jelentős és számtalan szabály betartása szükséges, addig az interneten „a svindlerek is labdába rúghatnak”. Az ügyvezető mindamellett bízik abban, hogy a jogi, fogyasztóvédelmi és informatikai segítséget nyújtó Fair Business testület segít a szélhámosok leküzdésében.
Az Európai Unióban a közelmúltban átfogó vizsgálatnak vetették alá a webáruházakat. Az úgy nevezett sweepből kiderült: az internetes kereskedők jelentős része nem tartja be a fogyasztóvédelmi szabályokat. Magyarországon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vett részt a Sweep day-ben.
A felkészülés során tíz elektronikai cikkeket kínáló webáruházat jelöltek ki az ellenőrzésre, melyek között megtalálhatók voltak a fogyasztók körében népszerű webáruházak elektronikus honlapjai, illetve olyan webáruházak is, melyekkel kapcsolatban több fogyasztói panasz is érkezett a hatósághoz. A vizsgált tíz webáruház közül csak egyetlen esetében nem találtak a "söprögetők" hiányosságot a tájékoztatási követelmények teljesítése tekintetében, tehát a többi kilenc honlap mindegyikén valamilyen szabálytalanságot tárt fel az ellenőrzés.
A leginkább jellemző probléma az volt, hogy a honlapon hibás (jogszabálysértő) információkat közöltek a fogyasztók elállási jogával (6 db), illetve a jótállás, szavatosság feltételeivel kapcsolatban (4 db). Három webáruház pedig egyáltalán nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy joguk van elállni a vásárlástól.
Webes itthon
Egy tavalyi felmérés szerint a hazai webáruházak indulásuk első évében több mint 50 százalékos növekedést érnek el, míg 4 év alatt átlagosan 300 százalékos emelkedést realizálnak a látogatószámban. Az online vásárlások fele 5 és 20 ezer forint közé esik; a vásárlási érték növelésére pedig előszeretettel alkalmazott eszköz az ingyenes házhoz szállítás.A hazai webshopok átlagosan napi 1000 főnyi látogatóval számolhatnak; az egy, két, illetve három éve alakultak esetén ez 500-850 főt jelent, míg a négy, öt éve, vagy ettől régebben alakultak pedig ezernél is több érdeklődőt jegyezhetnek.
A hazai webshopok átlagosan napi 1000 főnyi látogatóval számolhatnak; az egy, két, illetve három éve alakultak esetén ez 500-850 főt jelent, míg a négy, öt éve, vagy ettől régebben alakultak pedig ezernél is több érdeklődőt jegyezhetnek. Webshop -->
