A végleges változat elkészítésére ugyanakkor a jelek szerint már nem kell sokat várni, hiszen nagyjából két hete már kiszivárgott egy – később előzetesnek bizonyult – változat. Ennek alapján megszűnne a fedezetalapú hitelezés: kölcsönt a jövőben csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek. Korlátoznák emellett az adott ingatlanra maximálisan felvehető nagyságát is, amely forinthiteleknél a piaci érték maximum 75, euróalapú hiteleknél 60, míg minden más devizanemnél legfeljebb 45 százaléka lehet. Előírnák a pénzügyi intézményeknek a hitelezhetőségi limitek kidolgozását is. A kiszivárgott változat szerint az euróalapú hitelkérelemnél a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított határ maximum 80, míg minden más devizánál legfeljebb 60 százaléka lenne.
Jól körülhatárolható ugyanakkor az MNB javaslatával kapcsolatban a Magyar Bankszövetség álláspontja. Erdei Tamás, a szervezet elnöke több fórumon is kifejtette: a bankszövetség a hitel/fedezet arány mértékének szabályozásával egyetért, ám álláspontja szerint a maximális törlesztés/jövedelem arány meghatározását meg kellene hagyni a bankoknak.
A jegybank eredeti javaslata egyébként nagyon komoly korlátokat építene be a rendszerbe. A leendő jelzáloghitel-adósok például a fedezetként felajánlott ingatlan értékének mindössze 54 százalékáig vehetnének fel kölcsönt, ha euróalapú hitelről van szó, ám ugyanez az arány egyéb idegen fizetőeszköznél már csak 35 százalék. Kemény feltételeket határoztak meg az MNB szakértői a maximális törlesztés-jövedelem arányt illetően is. Amennyiben például a háztartás havi jövedelme 250 ezer forint alatt marad, annak legfeljebb csak 30 százalékát fordíthatná törlesztésre, ha forintkölcsönről van szó, de euróalapú hitelnél már csak 23 százalék lenne ez az arány. A gépjárműhitelben gondolkodó adósokat illetően sem túl jó a helyzet: forintban legfeljebb a jármű értékének 80, euróban pedig 62 százalékáig vehetnének fel kölcsönt, és a szerződés futamidejét is öt évben maximálja az eredeti javaslat.
A szigorú elképzelés nem aratott osztatlan sikert a piaci szereplők körében. Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szabályozás megnehezítené a jelenleg olcsóbban hozzáférhető devizaalapú kölcsönök felvételét és átvállalását, amely tovább lassítaná az ingatlanok eladását, valamint drasztikusan szűkítené a hitelpiacot. Véleménye szerint a szigorítás mindenképpen rosszkor jönne a piacnak, annál is inkább, mivel az október elsejétől új lakások vásárlásakor igényelhető támogatott hiteltípus hatása, elsősorban a megkövetelt magas önerő miatt, elhanyagolhatónak tűnik.
Az MNB javaslatának viszont – amennyiben jogszabályként hatályba lép – csak később lehet komoly hatása a piacon: az elmúlt hónapokban ugyanis maguk a hitelintézetek is jelentősen szigorítottak a lakossági hitelnyújtás feltételein, és a kölcsönök iránti kereslet is a korábbinak a töredékére esett vissza. BM
