Ez túl gyors volt, döntött a Mol: szerdától általános drágulás lép életbe – megérkeznek a háborús üzemanyagárak Magyarországra
Az üzemanyagpiacon gyors fordulat következik: a nemzetközi olajár-emelkedés és a forint gyengülése nyomán a hazai nagykereskedelmi árak is érdemben megugranak. A Holtankoljak értesülése szerint a Mol szerdától jelentős áremelést hajt végre, ami azonnal megjelenhet a kutakon is.
Szerdától a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 9 forinttal emelkedik. Ez az elmúlt hetekhez képest intenzív drágulási ütemet jelez, különösen a dízel esetében.
A Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzésára 80 dollár fölé emelkedett – ez jelenlegi árfolyamon mintegy 29 ezer forintot jelent –, miközben a forint árfolyama közelít a 330-as szinthez a dollárral szemben. A kettős hatás – a drágább olaj és a gyengébb hazai fizetőeszköz – gyorsan beépül a hazai üzemanyagárakba.
2026. március 3-án még az alábbi átlagárakon lehet tankolni:
- 95-ös benzin: 565 forint/liter
- Gázolaj: 594 forint/liter
A most bejelentett nagykereskedelmi áremelés alapján a gázolaj ára ismét megközelítheti, vagy akár át is lépheti a 600 forintos szintet a következő napokban, míg a benzin esetében is tartósan a 570 forint feletti árszint válhat jellemzővé.
Először a dízel indult meg, de a benzin sem maradhat ki
A napokban már látható volt, hogy a nagykereskedelmi ármozgások elsősorban a dízelt érintik, miközben a benzin ára még átmenetileg stabil maradt. Március 2-án országos átlagban 565 forintba került egy liter 95-ös benzin, a gázolaj pedig 590 forintba, de a piaci szereplők akkor is figyelmeztettek: ez csak ideiglenes nyugalom lehet.
A Brent olaj ára rövid idő alatt 80 dollár közelébe, sőt időszakosan fölé emelkedett,
ami közvetlenül növeli a finomítói és nagykereskedelmi költségeket. A Mol szakemberei is jelezték, hogy a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság különösen érzékenyen érinti a dízelpiacot, és ha a kínálat szűkül, az óhatatlanul további árfelhajtó hatással járhat.
Németországban már pánikszerű tankolás indult
A közel-keleti konfliktus hatása nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is azonnal megjelent. Németországban hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál, miután az autósok tartanak a további drágulástól, és még az alacsonyabb árakon próbálnak tankolni. Az ADAC adatai szerint néhány nap alatt többcentes emelkedés következett be:
- a benzin ára 1,780 euróról 1,830 euróra (mintegy 710-ről 730 forintra),
- a dízelé 1,749 euróról 1,801 euróra (nagyjából 698-ról 718 forintra) nőtt literenként.
A háttérben itt is a Brent árának megugrása és a Hormuzi-szoros körüli biztonsági kockázatok állnak, amelyeken a világ olajforgalmának mintegy ötöde halad át. A német reakció jól mutatja: a geopolitikai feszültség gyorsan és közvetlenül csapódik le a töltőoszlopoknál – és most már Magyarországon is egyértelműen megérkeztek a háborús üzemanyagárak.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól, nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint fölé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származik a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes, és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne a tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
