Irán kimondta: így lehetne azonnal véget vetni a háborúnak – a világ döntésére vár Teherán
Miközben Washington és Tel-Aviv közös katonai műveletet indított Irán ellen, Teherán diplomáciai offenzívával próbálja a nemzetközi közösségre hárítani a felelősséget a háború eszkalációjának megelőzésére. Az iráni külügyminisztérium szerint azonban a háború „befejezhető, amennyiben megállítják az agresszort” – közölte Iszmáil Baghaj szóvivő a Telegram-csatornáján.
Iszmáil Baghaj szóvivő a Fars hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy
csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelkezik a szükséges hatáskörrel, hogy fellépjen, amennyiben politikai akarat mutatkozik erre.
Irán jelenlegi diplomáciai stratégiája arra épül, hogy a nemzetközi közösség nyomást gyakoroljon Izraelre és az Egyesült Államokra. Teherán az ENSZ Biztonsági Tanácsától vár fellépést, ugyanakkor a testület megosztottsága, leginkább a nagyhatalmak vétójoga miatt korlátozza a gyors és határozott döntéshozatal esélyét. A szóvivő szerint Irán a diplomáciát tekintette elsődleges eszköznek, még akkor is, amikor a tárgyalások belpolitikai vitákat váltottak ki. Felidézte a
- 2012-ben kezdődő iráni–amerikai egyeztetéseket,
- a 2015-ben létrejött atomalkut,
- majd az Egyesült Államok 2018-as kilépését az egyezményből,
majd azt állította, hogy a történeti folyamat egészét vizsgálva Irán tartotta magát a vállalásaihoz, míg a másik fél többször megszegte azokat. Hozzátette, hogy jelenleg minden erőforrásukat az ország védelmére összpontosítják.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a konfliktus eszkalálódása február 28-ra tehető, amikor az Egyesült Államok és Izrael katonai műveletet indított Irán ellen. A célpontok között az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoki létesítményei, repülőterek, drónindító állások és légvédelmi rendszerek szerepeltek. A lépés Izrael szerint megelőző jellegű volt, és az iráni katonai infrastruktúra gyengítését célozta.
Feszültség a Kék Vonal mentén
Izrael az iráni csapásokat követően szinte azonnal további erőket vezényelt Dél-Libanonba, és stratégiai pozíciókat foglalt el a határ mentén. Az izraeli hadsereg közlése szerint a lépések védelmi célt szolgálnak, elsősorban a Hezbollah rakéta- és dróntámadásainak megelőzését.
A nemzetközi források szerint egyelőre nem indult nagyszabású szárazföldi offenzíva, Libanon belsejébe irányuló szárazföldi invázió, inkább megerősített határ menti jelenlétről van szó.
Az ENSZ által kijelölt, mintegy 120 kilométer hosszú Kék Vonal Libanon déli határát rögzíti, és a 2000-es izraeli kivonulás után vált hivatalos visszavonulási vonallá. A világszervezet ismételten figyelmeztetett arra, hogy a légtérhasználat és a katonai mozgások sérthetik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatát, amely a 2006-os izraeli–Hezbollah háborút lezáró keretrendszert rögzíti, és meghatározza az UNIFIL békefenntartó misszió mandátumát.
Izrael Irán vagy Libanon ellen?
Az izraeli hadsereg szerint a dél-libanoni csapatösszevonás nem invázió, hanem megelőző védelmi intézkedés. A Hezbollah az elmúlt napokban rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael irányába, amelyre az izraeli légierő csapásokkal válaszolt, többek között Bejrút déli elővárosaiban. A támadások civil áldozatokat követeltek, és újabb menekülthullámot indítottak el a térségben.
A libanoni kormány közleményben hangsúlyozta
kizárólag az állami vezetés jogosult katonai döntések meghozatalára, és elítélte az állami engedély nélküli fegyveres akciókat. A gyakorlatban azonban a Hezbollah fegyveres jelenléte és önálló katonai döntései régóta párhuzamos hatalmi struktúrát jelentenek az országon belül, ami erősen korlátozza Bejrút mozgásterét.
Regionális és globális kockázati faktorok
A konfliktus közvetlen katonai dimenzióját az adná, ha a Hezbollah intenzívebb támadásokba kezdene, Izrael válasza várhatóan arányosan keményebb lesz, ami könnyen átterjedhet Libanon egész területére. Az Egyesült Államok szerepvállalása azonban növeli a konfliktus globális jelentőségét. Washington részvétele nemcsak katonai, hanem geopolitikai üzenet is Teherán felé.
Az elhúzódó háború az energiahordozók világpiaci árát is felhajthatja, ami közvetlenül érintheti az európai és így a magyar gazdaságot is.
