OMV, Mol, Orlen: kiszámolták, melyik régiós olajcég lehet az iráni háború nyertese
A globális olaj- és gázpiacot felforgató és a tőkepiacokat is megmozgató amerikai–iráni háborúnak lehetnek nyertesei a régiós energiavállalatok (például az OMV, a Mol vagy az Orlen) között is – derül ki az Erste friss szektorelemzéséből.
Az osztrák bankház olaj- és gázipari elemzője, Pletser Tamás a közel-keleti rezsim ellen indított, összehangolt amerikai–izraeli támadás közvetlen piaci hatásai között kiemeli, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom visszaesése miatt drágult a nyersolaj.
Hétfőn a Brent nyersolaj ára körülbelül 77-78 dollárra emelkedett hordónként, szemben a korábbi mintegy 71 dollárról.
A finomítói marzsok megugrottak a szaúdi Ras Tanura finomító elleni támadást követően. Megugrott az európai földgáz ára is a katari gáz elvesztésétől való félelem és a növekvő tárolási kötelezettségek miatt.
Mindezek hatására az Erste megemelte az idei évre vonatkozó energiapiaci előrejelzéseit is, ennek megfelelően
- 2026-ban átlagosan 70 dolláros hordónkénti Brent-olajárat várnak, szemben a korábbi 60 dolláros prognózissal.
- A Brent crack komplex marzsa ezzel párhuzamosan hét helyett nyolc dollár lehet hordónként.
- A holland TTF gáztőzsdén jegyzett földgázárprognózisát pedig 30-ról 32 euró per megawattórára emelte a bank.
Pletser Tamás elemzésében emellett azt is levezette, hogy az iráni háborúból miként profitálhatnak a kelet-közép-európai olajcégek, és hogy közülük ki lehet a legújabb közel-keleti konfliktus nyertese.
Mol: sok a kihívás és a kockázat
A Mol körülbelül 100 ezer hordó olajegyenértékes szénhidrogént termel naponta, melynek többségét magasabb árakon tudja eladni. A magyarországi gázkitermelés egy részét azonban előre meghatározott áron értékesíti. A magyar olajtársaság finomítói kapacitása 380 ezer hordó per nap, az üzletág eredménye nő a javuló marzsok miatt. Jelenleg a magyar vállalat további kihívásokkal néz szembe: a Barátság kőolajvezeték szállítása január 27. óta szünetel, és a legfontosabb egysége, a Dunai finomító a tavalyi tűz miatt csak 70 százalékos kapacitással működhet októberig.
Pletser szerint kétséges, hogy a Mol be tud-e hozni orosz nyersolajat az Adria-kőolajvezetéken keresztül, és hogy mekkora mennyiségre képes ez az útvonal.
Végül egyáltalán nem látjuk megnyugtatónak és biztosnak, hogy a Barátság-vezeték újra tud-e indulni. Az olcsó orosz kőolajhoz pedig egyelőre csak a Barátságon keresztül tud a vállalat jutni, mivel úgy tűnik, a horvát Janaf nem hajlandó orosz kőolajat átengedni a rendszerein
– véli az Erste elemzője.
Orlen: korlátozott a pozitív hatás
A lengyel vállalat napi 215 ezer hordó olajegyenértéket termel, melynek 74 százaléka földgáz, 26 százaléka nyersolaj. A gáztermelés egy része Észak-Amerikában történik, ahol az árak eltérnek az európai piacoktól. Bár az Orlen upstream üzletága profitálhat a magasabb olaj- és gázárakból, a helyi szabályozások miatt nem biztos, hogy teljes mértékben tovább tudja hárítani ezeket a költségeket a fogyasztókra, különösen a lengyel háztartások számára szállított belföldi földgáz esetében.
Az Orlen a magasabb európai gázárakból is profitál, köszönhetően az amerikai cégekkel kötött hosszú távú LNG-szerződéseknek, amelyek a Henry Hub-árhoz kötöttek. Ugyanakkor a Qatargasszal kötött, 2034-ig szóló hosszú távú szerződés érintett lehet, néhány szállítmány késhet vagy egyáltalán nem érkezhet meg a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt. Az Orlen finomítói kapacitása napi 900 ezer hordó, a vállalat így komolyan nyer a javuló finomítói marzsokból. Bár a magasabb szénhidrogénárak és finomítói marzsok kedvezők az Orlen számára, az összesített pozitív hatás korlátozottnak tűnik.
OMV: az osztrák olajcég nyerheti a legtöbbet az iráni háborún
Az osztrák OMV napi 300 ezer hordó olajegyenértékes szénhidrogént termel, ebből valamivel több a földgáz, mint a kőolaj, és a cég mintegy napi 500 ezer hordó finomítói kapacitással rendelkezik. Az OMV 2026-ra átlagosan 65 dolláros Brent-olajárat és 30 euró per megawattóra TTF-gázárat prognosztizál, az indikátor finomítói marzsot pedig 8 dollár per hordóra becsüli.
- Az OMV tiszta CCS EBIT-je minden egydolláros hordónkénti Brent-ár-emelkedés után 50 millió euróval,
- és minden egy eurós TTF-gázár-növekedés után 45 millió euróval nő.
- Ha az indikátor marzs egy dollárral emelkedik, a tiszta CCS működési nyereség akár 110 millió euróval is nőhet.
Az iráni konfliktus petrolkémiai marzsokra gyakorolt hatása továbbra is bizonytalan, jelenleg ez a legfontosabb külső tényező az OMV számára.
Az Erste becslései szerint az osztrák cég eredménye nőhet leginkább az iráni háborús konfliktus következtében.
OMV Petrom és Romgaz: hatósági árak köthetik meg a cégek kezét
Az OMV román leányvállalata, az OMV Petrom napi 100 ezer hordó kőolajat és földgázt termel, a cég a napi 90 ezer hordós kapacitással rendelkező Petrobrazi finomítót üzemelteti. A román szabályozás alapján a földgáz eladási árát várhatóan megawattóránként 110 lejben rögzítik a háztartások számára a 2026. április 1-jétől 2027. április 1-jéig tartó időszakban. Az új Neptun Deep fekete-tengeri kitermelés csak 2027-ben indul.
A román gázipari társaság, a Romgaz évente körülbelül 4,9 milliárd köbméter földgázt termel Romániában, de várhatóan ennek mintegy 80 százalékát rögzített áron értékesíti a következő szezonban. Az ár valószínűleg 110 lej per megawattóránál lesz meghatározva, és a román politikusok várhatóan a következő hetekben véglegesítik ezt a döntést.
A globális dízelhiány kedvez a török finomítónak
A Tupras 650 ezer hordó nyersolajat finomít naponta – a globális dízelhiány a közel-keleti egységek leállása miatt különösen kedvező fejlemény a török vállalat számára.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nemcsak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól, nemcsak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint fölé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram- és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a Nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. A kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre.
Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származik a Molnak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésben, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi európai uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes, és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne a tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
