Ismét arról suttognak az elemzők, hogy visszahozhatja a benzinárstopot a kormány, ha elszabadul a pokol az üzemanyagpiacon
A következő napokban fontos döntésekre készül a kormány, hogy kezelje a szombaton kirobbant iráni háború hatásait – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn. Bár a kormányfő nem mondott konkrétumot, de nem zárható ki, hogy a kormány visszahozza a 2022 decemberében egyszer már megszüntetett benzinárstopot, ha úgy ítéli meg, hogy az üzemanyagárak elszállása indokolja. A kormánytól egyáltalán nem lenne idegen egy ilyen döntés, igaz, a Barátság kőoalajvezeték elzárása után egy nagyobb kockázatot jelenthet az ellátásbiztonságra.
Ismét arról suttognak az elemzők, hogy reaktiválhatja a benzinárstopot a kormány, ha elszabadul a pokol az üzemanyagpiacon
Szombat óta puskaros hordó az olajban gazdaság Közel-Kelet, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael ugyanis megtámadta Iránt, amely válaszul megtorló akciókat hajtott végre. A perzsa állam drónokkal támadta Izraelt, valamint a környező olajtermelő országokat, Dubajt, Kuvaitot és Bahreint.
A hétvégi eseményekre a tőzsdék azonnal reagáltak hétfő reggel: a Brent ára 80 dollárig emelkedett, míg a holland tőzsdén jegyzett TTF-gázár 44 euróra. Elemzők szerint évtizedek óta nem látott olajválság fenyeget.
Ráadásul bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, amit korábban elképzelni lehetett: Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A szűk, alig 40 kilométeres tengeri szoroson halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének 20 százaléka, tehát ha Irán olajexportjának kiesése önmagában nem okoz hiányt a világpiacon, a szoros lezárása annál inkább, a szűkülő kínálat a világpiaci árakat már most felfelé hajtja. Ez a forgatókönyv pedig egyre inkább realitássá válik, mivel napok óta vesztegelnek tankerek a térségben, és a biztosítótársaságok sem finanszírozzák a hajón történő szállítást.
Most a piac a 80–90 dollár közötti Brent-olajár-szintet vár, feltéve, ha nem eszkalálódik jobban a helyzet, és a harcok intenzitása nem erősödik tovább, utóbbi esetében 100 dollár fölötti Brent-ár sem elképzelhetetlen. Bár a Mol igazgatója az Indexnek hétvégén azt nyilatkozta: nem akar számháborúba bocsátkozni, hogy mekkora üzemanyagár-emelkedés jöhet Magyarországon, olyan előrejelzés már megjelent, ami 70-80 forintos áremelkedést valószínűsített.
Mindenesetre a Mol kétszer is bejelentette a hétvége óta a nagykereskedelmi árak növekedését:
- előbb hétfőn a gázolaj ára emelkedett 5 forinttal,
- majd kedden a benziné 5 forinttal, a gázolajé pedig 9 forinttal.
A Holtankoljak adatai szerint március 3-án még a 95-ös benzin literje átlagosan 565 forintba, a gázolajé 594 forintba kerül.
Ugyanakkor a következő napokban szinte biztosan további áremelkedést látunk majd mindkét üzemanyagtípus esetében.
A hazai üzemanyagárakat meghatározó másik komponens, a dollár árfolyama szintén nekünk kedvezőtlen módon alakul két napja. Kedden, kora délután egy dollárért 335 forintot adtak a bankközi devizapiacon, ami két nap alatt több mint 5 százalékos gyengülés a hazai deviza árfolyamában. Csak kedden 10 forinttal erősödött a forinttal szemben a zöldhasú.
Gulyás Gergely sem zárta ki a múlt héten a benzinárstopot
Kérdés azonban, hogy mi az az árszint, amely a kormány ingerküszöbét eléri, és úgy ítéli meg, hogy kockázatot jelent a számára a választások előtt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nagy kérdés, hogy tudja-e folytatni a jegybank az éppen megkezdett kamatcsökkentést, ami attól függ, hogy milyen üzemanyagárakat látunk majd, és hogyan alakulnak a vállalati árvárakozások. Ha ugyanis elindulnak felfelé, az egyelőre biztosan elodázza a kamatvágásokat.
Ha nem látszik ennek a jele, és a kormány közben beígér egy üzemanyagárstopot, az is teljesen más helyzetet teremthet
– véli az elemző, aki elképzelhetetlennek tartja az áprilisi országgyűlési választás előtt, hogy kontrollálatlan áremelkedést lássunk, főleg egy olyan kormánynál, amely bármikor kész beavatkozni a piaci folyamatokba. Emlékeztetett rá, hogy erre utalt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón, amikor nem zárta ki ennek lehetőségét a Barátság kőolajvezeték elzárása kapcsán.
Az utóbbi jelenti most a nagyobb kockázatot, január 27. óta ugyanis nem érkezik orosz olaj Magyarországra a kritikus infrastruktúrán, a kormány álláspontja szerint, ha ez nem változik a közeljövőben, akkor 1000 forint fölé mehet a benzin és a gázolaj ára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy az iráni háború fényében kétszeres bűn a Barátság kőolajvezeték elzárása, ami minden bizonnyal politikai döntés volt a hétfőn bemutatott műholdfelvételek alapján, és nincsenek műszaki okai.
Érdekesség, hogy tavaly júniusban, amikor először robbant ki háború Izrael és Irán között, és egy nap alatt több mint 14 százalékkal drágult a Brent ára, Gulyás Gergely már akkor sem vetette el a benzinárstopot. „Ha a helyzet mégis úgy kívánja, akkor a kormány erről tárgyal a Mollal” – mondta a június 18-i kormányinfón. Végül az a konfliktus 12 nap alatt megoldódott, az üzemanyagárak pedig korrigáltak.
Két éve megfenyegette a kereskedőket a kormány
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a kormány legvégső esetben nyúl ehhez az eszközhöz, és ehhez talán a legközelebb 2024 márciusában voltunk, amikor három hónap leforgása alatt a benzin 89, a dízel pedig 75 forinttal drágult. Ennek azonban akkor a jövedékiadó-emelés volt a magyarázata, miután 2024 januárjában az uniós szabályoknak megfelelően 41 forinttal emelkedett a benzin és a gázolaj jövedéki adója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy Világgazdaságnak adott interjúban akkor azt mondta, hogy a kormány türelme kezd elfogyni, ugyanis hiába állapodtak meg előzőleg a kereskedőkkel, hogy a régiós középmezőnybe húzzák le az üzemanyagárakat, a kormány megítélése szerint elcsúszás történt. A kormány végül letett a benzinárstopról, helyette a félreértések elkerülése végett aztán a Központi Statisztikai Hivatalt bízták meg a régiós üzemanyagárak követésével, amit azóta is végez. Ez alapján pedig a hazai üzemanyagárak még mindig a szomszédos átlagárak alatt vannak.
Egy évig élt a benzinárstop, amit csak a pánikvásárlások döntöttek be
A benzinárstopot 2021. november 15-én jelentette be az Orbán-kormány, amelynek keretében 480 forinton rögzítette az üzemanyagok árának felső határát.
Akkor a Brent ára a maihoz hasonló szinten, 70 dollár körül mozgott, azonban 2022 novemberétől folyamatosan emelkedett.
Előzménye, hogy a koronavírus-világjárvány utóhatásaként drasztikusan megemelkedtek a világpiaci energiaárak, ami nemcsak Magyarországon, de egész Európában gondot okozott. A Covid-járványhoz kapcsolódó korlátozások feloldása után ugyanis a globális kőolajkereslet gyorsabban nőtt, mint a -kínálat, ez pedig drasztikus áremelkedéshez vezetett már nagykereskedelmi szinten is.
Bár a Covid-korlátozások enyhítésével újra felélénkült a gazdaság, további áremelkedéshez vezetett az orosz–ukrán háború kitörése 2022. február 24-én, majd a szankciók. Az Európai Unió betiltotta a tengeren történő olajszállítást, ami a kínálat szűkülésén keresztül nyomás alá helyezte az energiaárakat.
A magyar fogyasztók ebből azonban semmit nem éreztek: 2022 májusában, amikor idehaza 480 forint egy liter benzin és gázolaj, a Brent ára történelmi csúcson, 114 dolláron tetőzött. Németországban és több nyugati országban is ekkor bőven 700 forint felett voltak az üzemanyagárak.
Végül 2022 decemberében jelentette be a kormány, hogy megszünteti a hatósági intézkedést, miután a pánikvásárlások bedöntötték a rendszert.
A Tisza Párt vélhetően rátolná a fogyasztókra az energiaárak növekedését
Bár sok kritika éri a kormányt amiatt, hogy rendszeresen a piaci folyamatokba avatkozik, legyen szó benzinárstopról vagy extraprofitadókról, egyik sem ördögtől való. A piac ugyanis az elmúlt években számtalanszor bizonyította, hogy képes vadhajtásokra, amelyeket a kormány kész bármikor letörni. Ezzel szemben a Tisza Párt jól láthatóan elvi szinten sem támogatja a piacba történő beavatkozást. Kármán András, a párt gazdaságpolitikusa tavaly a Bloombergnek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy ha hatalomra jutnak, kivezetik a bankokat és a multikat terhelő különadókat. Mindez nem meglepetés, a Tisza több politikusa is korábban globális nagyvállalatnál dolgozott. Kármán András, az Erste Banknál, míg Kapitány István pedig a Shellnél töltött több évtizedet. Egyik vállalat sem panaszkodhatott az elmúlt években, míg Shell több tízmilliárd dollárt, az Erste egymilliárd eurót keresett a háborús időszakon.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nem csak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nem csak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
