Ledolgozták a veszteséget

A klasszikus portfóliók 2009-ben 12,11, a kiegyensúlyozottak 17,75, a növekedésiek pedig 25,95 százalékos hozamot értek el. Ez egyben azt is jelentette, hogy a magánkasszáknak sikerült az év végére ledolgozniuk azt a veszteséget, amelyet 2008-ban a pénzügyi válság kirobbanása miatt szenvedtek el, sőt a pénztárak befektetési teljesítményének értéke az év végén már 57 milliárd forintos pozitívumban volt.
A szövetség tagpénztárainak vagyona csaknem 40 százalékkal nőtt tavaly, és megközelítette a 2400 milliárd forintot. Ennek csaknem négyötöde egyébként növekedési alapokban volt, egyötöde pedig kiegyensúlyozottakban, a klasszikus portfóliók kevesebb mint 2 százalékkal részesedtek a vagyonból. A tavalyi árfolyamrobbanás ellenére a tízéves hozamok még mindig alacsonyak. A klasszikus alapok 2000 és 2009 között 7,22, a kiegyensúlyozottak 6,64, a növekedésiek pedig mindöszsze 5,77 százalékos évesített hozamot értek el, miközben az átlagos infláció ez idő alatt 5,9 százalékos volt.
Az eseményen Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója ismertette az öt legnagyobb hazai magánnyugdíjpénztár elmúlt kétéves teljesítményét. „Mindenki választott valamilyen stratégiát, van, amelyik a jó években teljesít jól, és van, amelyik a rosszakban” – mondta Hamecz. A növekedési portfóliók esetében ez jól látszott, a 2008-as sorrend 2009-re teljesen megfordult, a tavalyelőtt legkisebb bukást elszenvedett kassza, az Axa hozama lett tavaly a legalacsonyabb, miközben a 2008-ban legnagyobb mínuszba került OTP növekedési alapja érte el 2009-ben a legmagasabb hozamot. A két esztendő összesített teljesítményét nézve egyébként még mindig az OTP alapja a legutolsó, 5,4 százalékos mínuszban volt az év végén.
Hamecz szerint vagyonkezelési szempontból a klasszikus alapok a legérdekesebbek, ezeket ugyanis jelenleg nem tudják, hogyan lehetne optimalizálni. A vagyonkezelők kétféle stratégiát követnek, vagy tisztán pénzpiaci eszközökbe teszik a tagok megtakarítását, vagy hosszabb lejáratú állampapírokat is vásárolnak, utóbbi esetben viszont ingadozik az alap árfolyama. Ha a kasszáknak a későbbiekben járadékot kell fizetniük, az utóbbi stratégia lehet a nyerő, ha viszont ki kell fizetni egy összegben a nyugdíjba vonuló tagoknak a megtakarításukat, csökkenteni kell a kockázatot.
A társadalombiztosítási (tb) rendszerbe való visszalépésekről szóló adatokat is ismertette a pénztárszövetség. A Stabilitás adatai szerint nem egészen 58 ezren tértek vissza az egypilléres rendszerbe, az ő számláikon összesen 55,6 milliárd forint volt. A már nyugdíjba vonult pénztártagok közül 1311-en léptek vissza a tb-be. VG