A fordulat hátterében egymással ellentétes hatások húzódnak meg. A csökkenő bruttó hazai termék miatt az államháztartás pozíciója romlott, pontosabban 2008 végén még sokkal kedvezőbb gazdasági pályához tervezték a költségvetési kiadásokat. Ezt az év során hozott szigorításokkal igyekezett a kormány ellensúlyozni, erre az IMF-fel és az EU-val kötött mentőcsomag keretében tett ígéretet. Most azonban még 5,9 százalékos hiányt mutat a mozgóátlag szerint az állami szektor; ebben benne van 2008 utolsó időszaka is, amely meglehetősen rosszul alakult. A másfél éve romló trend így a múlt esztendő végére akár még jelentősen javulhatott is.
A legfontosabb változás volt tavaly a nem pénzügyi vállalati szektor egyenlegének pozitívba fordulása, erről viszont azt tartják a szakértők, hogy nem tükröz fenntartható állapotot. „Békeidőben” ugyanis a vállalkozások külső forrás igénybevételével működnek, nem pedig megtakarítanak. Hasonló esetre egyébként már a 2000-es évek elején volt példa, de akkor sem érte el a finanszírozási többlet a mostani, GDP-arányosan 2,2 százalékos értéket.
Ami viszont pozitívan értékelendő, az a lakosság megtakarítási gyakorlatában beállt fordulat. Ezt szintén a válság kényszerítette ki – akárcsak a vállalatok egyenlegjavulását –, nagyrészt a banki hitelezés visszaszorulásán keresztül. A háztartási szektor 3,6 százalékos finanszírozási többlete 2006 eleje óta a legkedvezőbb adat, bár még így is messze van az évtized elején megfigyelt 6 százalék körüli megtakarítási hányadtól.
Hasonló trendet látunk, mint a múlt évben is: a magánszektor finanszírozása javult, ugyanakkor az államé romlik – mondta lapunknak Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. A most kijött 6 százalékot közelítő állami finanszírozási igény és a kitűzött 4 százalék alatti eredményszemléletű hiánycél között ezért elég nagy feszültséget lát. Bár nem zárta ki a szakértő, de mindenképp kérdésesnek tartotta az előirányzat teljesülését. A vállalati szektorban megfigyelhető egyenlegjavulás rontja a növekedési kilátásokat, mivel igen alacsony beruházási szintre utal. Ezt azonban ciklikus jelenségnek tartja Barcza, és az szerinte akár már az idei második fél évben visszafordulhat. Hasonló folyamat zajlott le 2001-ben is, amikor pedig a mostaninál kisebb visszaesés volt megfigyelhető. Akkor is az állam túlköltekezését a vállalati hitelfelvétel visszaszorulása ellensúlyozta, viszont amikor beindult a növekedés, a magánszektor finanszírozási igénye ismét nőtt. A gondot inkább az okozta, hogy az államháztartás a fellendülés időszakában sem fogta vissza a túlköltést.
A gyenge növekedés miatt elmaradó állami bevételekkel magyarázta Samu János az állam növekvő finanszírozási igényét. A Concorde Értékpapír makroelemzője a nem pénzügyi vállalatok esetében azt a változást emelte ki, hogy 2009 elején még túlnyomórészt a készletek leépítése hatott az állóeszközök állományára, míg most már erőteljesebben a beruházások viszszaesése. Ennek nyomán Samu is romló növekedési kilátásokról beszélt, azonban ezt inkább „látleletnek” tartja. Az igazi okok szerinte az államháztartás szerkezetében keresendők: a kínálati oldalt a magas adókulcsok fogják vissza, de régóta várat magára a képzési rendszer korszerűsítése, hatékonyabbá tétele is a versenyképesség érdekében.
Államadósság
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírjaikat és a központi kormányzatnak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt a hitelintézeti hitelek és részesedések, valamint a vállalati részesedések növelése is – derült ki az MNB tájékoztatójából.Ismét növekedett az államadósság. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 harmadik negyedévének végén a GDP 78,4 százalékát tette ki, azaz 20 423 milliárd forintot – áll a jelentésben.
Ismét növekedett az államadósság. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 harmadik negyedévének végén a GDP 78,4 százalékát tette ki, azaz 20 423 milliárd forintot – áll a jelentésben.-->
