Az utolsó negyedévvel együtt az év egészére is kijött az első adat: a 2009-es volumene 6,3 (a naptárhatás kiszűrésével 6,2) százalékkal múlta alul a 2008-ast. Ennél nagyobb mértékű visszaesés az utóbbi évtizedekben csak a rendszerváltást követően volt. Az év első felére a fokozott pénzügyi bizonytalanság, a hitelezés terén bekövetkezett hirtelen leállás jelentette a gazdaság számára a fő gondot, de a külső piacokon bekövetkezett kereslet-visszaesés is jelentős károkat okozott. A belső piac kevésbé gyorsan reagált a történtekre, s ebben a kormány is szerepet játszott azzal, hogy a kényszerű megszorítások nagy részét az év második felére időzítette. Emellett egy ideig az állami megrendelések felpörgetésével, az EU-s pénzek gyorsított lehívásával és munkaerő-piaci programokkal igyekezett a vállalkozások segítségére. A háztartások viszont egyértelműen a receszszió kárvallottjai, a reáljövedelmek visszaesése, az összességében növekvő adóteher és a megszűnő munkalehetőségek miatt a fogyasztás volt az egyik legnagyobb mértékben csökkenő tétel a GDP-n belül.
A várakozásoknál jobbnak nevezte az adatot Stuart Bennett, a Crédit Agricole Bank elemzője, de a kilátásokat továbbra is bizonytalannak tartja. A belföldi kereslet igen gyenge, a német növekedés lassulása pedig nagy kérdőjel az exportra alapozott bővülés folytatását illetően. Bennett várakozásai szerint folytatódik a gazdaság zsugorodása 2010-ben, egy százalék körüli visszaesést valószínűsít, amely kedvezőtlenebb a legutóbbi elemzői felmérések átlagánál és a kormányzati prognózisnál is.
Az adat kismértékben jobb lett Kondrát Zsolt 4,3 százalékos várakozásánál is, így az MKB Bank vezető elemzője nem módosítja prognózisát, bár megjegyzi, a részletes adatok március 10-i közlése még okozhat meglepetéseket. Az adat feltehetően a fogyasztás folytatódó zuhanását, továbbra is csökkenő beruházásokat és készleteket takar. Alapesetben azzal számol, hogy a világgazdaság 2010 második felétől csak lassú, a potenciális alatti ütemben bővül, de így is magával húzza a hazai ipart és külkereskedelmet, míg a belső kereslet az idén is csökken. Összességében 2010-ben 0,4 százalékkal viszszaeső hazai GDP-t vár az első negyedévben 2,5 százalékos éves, de stagnáló negyedéves ütemmel.
A Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is ötszázalékos visszaeséssel számolt – emelik ki az Equilor szakértői. Mostanra tehát kijelenthető, hogy a magyar gazdaság 2009 második negyedévében érte el a mélypontját. Az erősen „javuló” gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008-as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként globálisan komoly negatív hullámokat indított el, emiatt már akkor is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény. A valódi javulást tehát inkább a főbb kiviteli piacainkon látott enyhe expanzió által húzott adta – vélik a szakértők. Erre jó példa a tavaly decemberi német importadat, amely szerint a legnagyobb európai gazdaság által behozott áruk és szolgáltatások összértéke 4.5 százalékkal nőtt novemberhez képest, emellett a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. Az Equilor szerint a lakosság érthető módon továbbra is – és még várhatóan az év nagy részében – visszafogott marad a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4 százalékos csökkenésnek. Nemzetközi prognózisok szerint a magyar GDP-mutató előreláthatólag a 2010-es harmadik negyedévben válhat ismét pozitívvá – fűzik hozzá.
Jól látszik tehát az elemzők előrejelzéseiben is a bizonytalanság, ugyanakkor jelenleg egybehangzónak számít az a vélemény, miszerint a recesszió nehezén túl van a magyar gazdaság is. A foglalkoztatás lehet az a terület, amelyen utolsóként mutatkozhatnak a stabilizálódás jelei, szakértők a további emelkedésére számítanak az idei év nagy részében. Ennek hátterében az áll, hogy a növekedés beindulását követően a termelékenység javításával próbálják meg egy ideig kielégíteni a cégek a növekvő keresletet, és csak később döntenek a kapacitások bővítése mellett.
