Lecsaptak a hitelezőkre

Górcső alá vette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hazai jelzálog-hitelezéssel és ingatlanlízinggel foglalkozó pénzügyi vállalkozásokat. A múlt év második felétől tucatnyi cég működését nézték át a szakemberek, miközben számos hiányosságot, sőt törvénysértést is találtak. „A pénzügyi vállalkozások többsége megsértette a fogyasztók érdekeit védő jogszabályokat” – közölte Farkas Ádám, a felügyelet elnöke.

További gond volt a cégeknél, hogy mivel ügyfélkörük jellemzően a problémásabb adósok közül került ki, a hitelintézeti licenccel működő társaságoknál nagyobb kockázattal működtek. Tavaly ősszel például a pénzügyi vállalkozásoknál csaknem 14 százalékos volt, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő (vagyis kilencven napon túli késedelmű, de még felmondás előtt álló) jelzáloghitelek aránya is mindössze 4,6 százalékot ért el. Több esetben tapasztalta a hatóság, hogy a hitelező cég olyan partnerekkel működött együtt, amelyeket a felügyelet följelentett, és eltiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtástól, egyes pénzügyi vállalkozások ugyanis magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is nyújtottak hitelt.

A feltárt hiányosságok miatt a PSZÁF a jövő hónapban úgynevezett közérdekű keresetet indít több piaci szereplővel szemben olyan esetekben, ahol az ügyfélérdekek jelentősen sérültek az általános szerződési feltételekben vagy az ügyfélszerződésekben előírt tisztességtelen feltételek miatt. Az eljárást valamennyi érintett fogyasztó nevében indítja a hatóság, pernyertessége esetén pedig a bíróság az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyilvánítja a jogszabályba ütköző feltételt. A felügyelet emellett márciustól az eddigi tőkekövetelmény dupláját írja elő a jelzálog-hitelező piaci szereplők kiemelten kockázatos állományait refinanszírozó bankoknál. Lapunk információi szerint egyébként a nagybankok közül egyebek között a CIB, a Raiffeisen és az MKB Bank vett részt a pénzügyi vállalkozások hiteleinek refinanszírozásában.

A bírságot sem ússzák meg a jogszabálysértésen kapott társaságok, sőt, a PSZÁF már meg is kezdte ezek kiszabását. A Lánchíd Hitel, a Zee Capital és a New Chance Credit pénzügyi szolgáltatók 2-2 millió forintos büntetést kaptak, Posta Zsoltra, a Lánchíd Hitel korábbi vezető tisztségviselőjére pedig 896 700 forintos bírságot rótt ki a hatóság. Az összegek azért ennyire alacsonyak, mert még a korábbi, szűkebb jogkör alapján szabta ki azokat a PSZÁF – hangsúlyozta Farkas Ádám. Amikor viszont a határozatokban előírtak betartását utóvizsgálat keretében ellenőrzi a hatóság, és hiányosságokat talál, már az újabb jogszabály által megengedett, akár 2 milliárd forintos fogyasztóvédelmi bírságokat is kiszabhatja.

A PSZÁF mindezek mellett hatósági szerződések megkötését is kezdeményezi több piaci szereplővel. Az ezekben tett vállalások megsértése esetén a felügyelet további bizonyítási eljárás nélkül alkalmazhat szankciót az érintett pénzügyi vállalkozásokkal szemben.

Bár voltak olyan feltételezések, hogy a jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások nem is a hitelezésből akarnak megélni, hanem kifejezetten az ügyfelek ingatlanának megszerzésére utaznak, a PSZÁF vizsgálatai során erre nem talált egyértelmű bizonyítékot. Nem volt jellemző például, hogy a cégek az adós ingatlanának mielőbbi megszerzése érdekében az ügyfél késedelembe esésekor a piaci gyakorlatnak megfelelő 90–180 napnál hamarabb mondták volna föl a kölcsönszerződést, noha a rövidebb idejű felmondási határidőt a szerződések nem zárták volna ki. Ennek ellenére a felügyelet tavaly száznál is több esetben tett feljelentést olyan ügyekben, amelyekben a gyanú szerint alapvetően az ingatlan megszerzése mozgatta az érintetteket. Az elkövetők azonban nem pénzügyi vállalkozások, hanem olyan magánszemélyek, cégek voltak, amelyek a gyanú szerint magánkölcsönökkel vagy egyéb módon éltek vissza az ügyfelek bizalmával.

Az érintett jelzálog-hitelező pénzügyi vállalkozások a lakossági jelzáloghitel-piac egészéhez képest viszonylag kis számú, összességében mintegy 18 ezer ügyfélszerződést kezelnek (ez a bő 1,1 millió ingatlanfedezetű lakossági hitelszerződés töredéke). A pénzügyi válság hatására pedig többségük csökkentette vagy teljesen megszüntette az új hitelek kihelyezését. HB

„Szerintünk a nagy pénzintézetek, bankok által működtetett pénzügyi vállalkozások tevékenysége nem értelmezhető együtt más piaci szereplőkkel, hiszen ezek a társaságok alapvetően más hitelezési stratégia mentén működnek” – kommentálta a hírt Harnos András, a cég vezérigazgatója.

„Szerintünk a nagy pénzintézetek, bankok által működtetett pénzügyi vállalkozások tevékenysége nem értelmezhető együtt más piaci szereplőkkel, hiszen ezek a társaságok alapvetően más hitelezési stratégia mentén működnek” – kommentálta a hírt Harnos András, a cég vezérigazgatója. Vizsgálat alá vont cégek Lánchíd Hitel és Faktor Zrt.

Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt.

Pesti Hitel Zrt.

Quality Financial Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Általános Hitel és Finanszírozási Zrt.

ÁHF Lízing Pénzügyi Zrt.

Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Argenta Lízing Pénzügyi Zrt.

Korona Credit Jelzáloghitel Zrt.

Aegon Magyarország Hitel Zrt.-->